Hivatás- és méltóságtudatos öltözködés, smink 2. - Emberi méltóság

Emberi méltóság - nem hirdetem magamról, hogy tárgyként lehet bánni velem
A keresztény lány, nő sosem szemlélheti önmagát tárgyként, különösen nem szexuális tárgyként. A tisztaság megőrzéséért nagyon is felelős egy nő a kapcsolatban. Az emberi méltóság, amelyet Istentől kapott, s amelyről már előző bejegyzésemben szóltam, meg kell hogy jelenjen az öltözködésében is. Az emberi méltóságnak lényege, hogy tiszteletet ébresszen a másik emberben - emberségünkben egyformák vagyunk Isten előtt. De az utcanőket nem szokás tisztelni. Így ez is amolyan ár ellen való úszás, ami amúgy is jellemző keresztény létünkre.
Persze, szeretnénk, ha szívünk választottja vonzónak látna minket, de tisztelné a személyiségünket is, és nem csak "arra" tudna gondolni a társaságunkban. Ám ezt sokszor mi magunk tesszük lehetetlenné, amikor úgy öltözünk, hogy szerelmünk képtelen a szemünkbe nézni, annyira elvakítja a dekoltázsunk.
Egy férfi nehezebb helyzetben van, mint egy nő. Másképp működik az agyuk, és könnyebben beindul a fantáziájuk, ha olyasmit látnak, ami izgalomba hozza őket. Egyszerűen mások, nem kell őket emiatt bántani. Nem minden férfi disznó. A keresztény fiúk inkább áldozatok. Kimennek nyáron valahova, és nincs sehol egy talpalatnyi hely, ahol nem kivillanó mellek, feszes-ruhás fenekek és csípők, meztelen lábak, karok lennének... és esetleg még némi pucér csípő... Persze egyéne válogatja, kit mennyire érintenek meg az ilyen dolgok, de hát akkor is. Nem elég, hogy minden második óriásplakát a szexszel akar neki eladni valamit, még a nők is?!
Így hát ha nem akarjuk őket direkt kínozni, akkor jelenlétükben és távollétükben is megfelelően öltözünk. Azaz csinosan, de nem dobjuk ki szemlére, amink van...
Nem vagyok egyedül, aki nem szeretem, ha végig megyek az utcán, akkor durva megjegyzések, füttyök és egyéb atrocitások érnek az erősebbik nem részéről. Ám ideje belátni, magunk tehetünk róla, ha durva megjegyzéseket vonzzunk. Valószínűleg nem öltözünk ahhoz megfelelően, hogy tiszteletet, csodálatot váltsunk ki másokból. Amióta odafigyelek a keresztény öltözködési szabályokra, azóta nem volt okom panaszra.

Folytatása:

Előzménye:


Megjegyzések

  1. A hétvégén egy Klára asszony című helyi színielőadásra mentem el, amiről időközben kiderült, hogy Zsindelyné Tüdős Kláráról szólt. Hitetlen amatőr színészek játszották ugyan, de nagyon jó mondanivalójú előadás kerekedett ki belőle, aminek a nagy ráadása egy divatbemutató volt, csupa erkölcsös, szolid, mégis nagyon csinos ruhával. A velem lévő lányok el voltak ájulva. Ők azt nem is vették észre, hogy mi a ruhák lényege, de én elmondtam nekik, hogy így kellene mindenkinek öltözködni. Hogy nem kipakolni mindenünket stb. Állítólag elöljáró volt ilyen téren Tüdős Klára. Most szereztem már egy könyvét anyukáméktól, bele akarok mélyedni.
    Egyébként szívesen látnék olyan ruhakollekciókat, amik divatosak, ám isteni szemmértékkel is megállják helyüket. És nem csak S méretben kaphatók... Igen nehezen kapok ilyesmit...

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hivatás- és méltóságtudatos öltözködés, smink 1. - Keresztény lányok, nők és a világi divat

Egy guru vagy Jézus? - Tanúságtétel a jóga és a kereszténység összeférhetetlenségéről

Önbizalom, helyes önszeretet, önnevelés 1. - Keresztény önismeret, önmegvalósítás