Rólam

Saját fotó
Címszavakban... ...ami vagyok: feleség, négyszeres édesanya, macskatulajdonos, hitoktató, alkotó személyiség. ...amit szívesen csinálok: rajz, ének, zene, horgolás (soook-sok horgolás), főzés, tanítás... Akinek mindezért hálás vagyok: Isten

Keresés ebben a blogban

"Blogház" üzenetek

Kedves Olvasóm!

Hiánypótló bejegyzés triót indítottam útjára. Önkielégítés témakörében lányokat érintő módon. Remélem, tetszeni fog, és hogy sok nőtársunknak segítséget fog jelenteni.

Üdvözlettel:

Manka :-)

2011. május 30., hétfő

Bepillantás egy rejtett problémába - Láthatatlanok

A Gyereketetőn találtam ezt az érdekes filmet. Címe: Láthatatlanok.
Mert sokszor valóban nincs betekintésünk arra, hogyan élnek azok a családok, akik fogyatékkal élő gyermeket nevelnek, vagy milyen sors vár a gyermekre, felnőttre, ha szülei nem tudják már ellátni. Vagy esetleg előbb döntenek úgy, hogy a család életvitelébe nem tudják beilleszteni fogyatékkal élő gyermeküket. Milyen körülmények között élnek és hogyan kellene működnie a rendszernek ahhoz, hogy emberségesebb és személyre szabott lehessen. Mert ezek az emberek ugyanúgy személyek, mint mi. Isten szemében is - sőt.
Meg kellene értenünk, hogy attól, hogy azt hisszük, ők nem képesek ugyanarra a teljes életre, mint mi, emberhez méltó élethez akkor is joguk van.

2011. május 22., vasárnap

Köményes sertéssült


Rég írtam már receptes bejegyzést. Itt az ideje megosztanom veletek egy ételt, amelyet történetesen épp ma készítettem. A recept édesanyámtól származik, ám én továbbfejlesztettem. A képen a szeletes verziót láthatod, kedves Olvasóm, de az eredeti recept szerint a husit egyben szokás sütni. A köret petrezselymes kolompér volt, ez kifejezetten finom hozzá, bár a krumplipüré sem utolsó.

Köményes sertéssült


Hozzávalók:
6-8 szeletnyi sertés karaj (lehet rövid is meg hosszú is) egészben vagy szeletekre vágva
só, bors
köménymag
tej
6-8 gerezd fokhagyma
2 fej vöröshagyma
2 alma
olaj
2 dl víz
1 kk delikát


Először leírom az egybesült változatot, ami szerintem nagyon finom, kellemes, és nem túl bonyolult. A szeletes verziót csak férjem kedvéért találtam ki, mert őneki nagyon ízlett a sült kérge, s több ilyen részt ízlelt volna... 


A húst érdemes fokhagymás tejben pácolódni hagyni egy éjszakán át a hűtőben. Én kb. 4-5 gerezd fokhagymát pucolok (nagyon szeretem a fokhagymát, így én bátran használom), a nagy kés lapjával erőteljesen meglapogatom őket, hogy az aromája még inkább kijöjjön, majd a megmosott, kövér részektől megszabadított húsra teszem, és annyi tejet öntök rá, hogy ellepje. Majd lefedve a hűtőbe teszem. Ha nincs idő rá, akkor egy félórás gyors pácolás is több a semminél.
Miután kiemeltem a pácléből a karajt, leitatom róla a felesleges tejet. A külsejét minden oldalról besózom és megborsozom. Aztán egész köményt masszírozok a hús felületére. Én nem szoktam vele csínján bánni, mert nagyon szeretem, ha a kömény ropog a fogam alatt. De más nem biztos, hogy ennyire örül neki.
Ha kész, pár milliméternyi olajat hevítünk egy serpenyőben. A húst beletesszük a forró olajba, és minden oldalról szép pirosas kérget sütünk neki. Azzal ne törődjünk, hogy nem sül át, hiszen a sütőbe fogjuk tenni később. Akkor meg minek kell ez a művelet? Felesleges? Nem. Ugyanis így a hús szaftos marad, nem szárad ki sülés közben.
Ha kész, a karajt kiemeljük, és egy tepsi közepére helyezzük. Ha már egy kissé lehűlt, aláöntjük az olajat, amiben sütöttük. Köré szórjuk a laskákra vágott hagymát, a maradék fokhagymát ugyanúgy, készítjük elő, mint a pácnál és azt is körben lerakosgatjuk. Erre jön a cikkekre vágott alma, majd meglocsoljuk a delikáttal elkevert vízzel. Az egészet alufóliával gondosan lefedjük, majd előmelegített sütőbe toljuk.
Az első fél-háromnegyed órában így sütjük, majd levesszük róla a fóliát és kb. még fél órát sütjük. Ezalatt háromszor-négyszer meglocsoljuk a sültet a saját szaftjával.
Ha a tű, kés hegye beleszalad a húsba, elkészült. Addigra az almák édesre sülnek, és felszívják a szaft egy részét, amitől észbontó ízük lesz.
Egy kicsit várunk míg hűl a hús, hogy könnyebben lehessen szeletelni.

A szeletes verziónál a pácolás előtt szeletelünk, és a páclé leitatása után egy kissé kiverjük a húst. Sózzuk, borsozzuk, köménnyel bedörzsöljük. A fenti képen látszik, nekem mennyire megszaladt a kezem... Nem biztos, hogy mindenkinek megfelel így, tehát csak mértékkel! Szerintem azonban nagyon jó volt így is. A szeleteket hirtelen kisütjük, utána ugyanúgy tepsibe halmozzuk a dolgokat, mint a sültnél. Csak most a sütőolajjal kezdünk, utána a hagyma és rá a hússzeletek, utána a többi... Egyébként ugyanúgy megy a továbbiakban.

Jó étvágyat!