Rólam

Saját fotó
Címszavakban... ...ami vagyok: feleség, négyszeres édesanya, macskatulajdonos, hitoktató, alkotó személyiség. ...amit szívesen csinálok: rajz, ének, zene, horgolás (soook-sok horgolás), főzés, tanítás... Akinek mindezért hálás vagyok: Isten

Keresés ebben a blogban

"Blogház" üzenetek

Kedves Olvasóm!

Hiánypótló bejegyzés triót indítottam útjára. Önkielégítés témakörében lányokat érintő módon. Remélem, tetszeni fog, és hogy sok nőtársunknak segítséget fog jelenteni.

Üdvözlettel:

Manka :-)

2011. július 15., péntek

Hivatás- és méltóságtudatos öltözködés, smink 3. - Önértékelés meg a stílus és a divat

Önértékelés és az öltözködésünk
Ha tetszik, ha nem, öltözködésünk mindig el fogja árulni, milyen az önértékelésünk. Meg vagyunk-e elégedve magunkkal, vagy nem. Mert aki nincs jóban magával, az megpróbálja majd eltakarni mindazt, ami nem tetszik, ahelyett, hogy úgy tekintene magára: Isten ilyennek alkotott meg, így vagyok jó, a "másik felem" ilyennek (fog) szeret(ni). Úgy is mondhatnánk, az amit Istentől kaptunk, az az alapanyag, amivel dolgozunk. Ahelyett, hogy megpróbálnánk "nem megtörténtté" tenni, jobb lenne elfogadnunk magunkat olyannak, amilyenek vagyunk, és abból kihozni a legtöbbet.
Van egy másik, még a ruháknál is fontosabb dolog, ami tükrözi önértékelésünket, és még a ruháknál is jobban szerepet játszik abban, hogy párt találunk-e magunknak. És ez a kisugárzás. Egyetlen nő sem attól szép vagy nem szép, milyen a külseje, hanem attól, mi sugárzik ki belülről. Milyen körülötte a levegő, amikor belép valahová... Ez ugyanis az, amivel felkeltjük mások figyelmét, amitől mások igazán szépnek, ragyogónak, csodálatosnak látnak bennünket, ha harmóniában vagyunk önmagunkkal. Ez az igazi vonzerőnk.

Stílus és divat
Több okból sem ajánlom senkinek, hogy hűen kövesse a divatot. 1) Változékonysága miatt mindig fogyasztói szemléletre ösztönöz, azaz hogy mindig vásárolj újabb és újabb holmikat, hogy trendi maradhass (és még fenyegetőzik is...). 2) Ez idő- és költség igényes dolog. Nem biztos, hogy van rá pénzünk, és nem biztos hogy a legjobb időbefektetés önmagunkat "szépíteni" állandóan. Persze kell az is, hogy legyen magunkra is időnk, de ahhoz nem kell magunkat előtérbe helyezni. 3) Nem mindenkinek áll jól az aktuális divat, csak a "kiválasztottaknak". Az pedig nem éri meg, hogy sok pénzt kiadj olyasmire, amiben bottal se piszkálnának meg... 4) A divat keresztény szempontból arra a legjobb, hogy hiúságunkat és hedonizmusunkat szolgálja. És képes arra, hogy az embert állítsa a ruha szolgálatába, nem pedig fordítva.
De ettől még nem kell divatjamúltnak sem lenni.
A lényeg az, hogy minden időben megtalálja az ember azokat a darabokat, amik neki jól állnak. Ami megfelel élethelyzetéhez, körülményeihez, életviteléhez. Ez néha könnyebb, néha nehezebb.
A cél ugyanis nem a divat, hanem a divat felettiség. Az, hogy csinosak legyünk. És csinosnak nem csak divatosan lehet lenni. De ahhoz, hogy csinosak legyünk, kell az, tudjuk, mi áll jól nekünk.
Csinos az, akinek először nem a ruháját, hanem a kisugárzását és az arcát veszed észre (a megfelelő ruha mindig az arcra irányítja a figyelmet). Akinek az öltözékét összeszedettnek érzed, nincs benne semmi esetlegesség- legalábbis összhatás szempontjából. Úgy érzed, minden-mindennel passzol. Nem fullad bele egyetlen színbe vagy színcsaládba. A színek kiemelik a viselője természetes szépségét. Egy szóval van stílusa - egyénisége, ami szerint hordja a ruháit. Ami megkülönbözteti és mégis beolvasztja a közösségbe. Tökéletes az összhang az illető egyénisége, életkora és öltözéke között. Alapvető hiba, és a legtöbbször látható az utcán, hogy valakinek az öltözéke nem passzol az életkorához és életállapotához. Pl. egy 40-es, házas asszony eladósorú csitrinek öltözik.
Jó, ha van valakinek ehhez veleszületett érzéke. De ha nincs, vannak szabályok, amik megtanulhatók. És lehet találni talán a környezetünkben is valakit, aki külső szemlélőként segít, ha szükséges. Az öltözködés elsajátítható, s ha benne van már a saját személyiséged, akkor válik stílussá. Ehhez azonban nem szükséges irányzatokat követni. Már csak azért sem, mert uniformizálnak. És nekünk arra nincs szükségünk.

Folytatása:

Előzménye:


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése