Hivatás- és méltóságtudatos öltözködés, smink 4. - Alapszabályok egy keresztény ruhatárhoz

Alapszabályok egy keresztény ruhatárhoz


Itt régebben egy (saját használatra összeszedett, saját elnevezésű) ún. öltözködési kódex állt. De rá kellett jönnöm a bejegyzés utóéletéből, hogy ez a részletes öltözködési szabályzat inkább hátrány volt, mint előny.
Egyrészt mivel ezek a szabályok az én alkatomra, életállapotomra és -helyzetemre voltak kihegyezve, sokkal nehezebb volt másoknak magukra átformálni - ha egyetértenek is vele. Másodszor sokan kritizálták, amit részint megértek. Az öltözködés mindenkinek lelkiismereti kérdés. Amit igazán sajnálok, hogy az előző bejegyzésekben lefektetett alapokat sokan észre se vették, mert ez a bejegyzés jobban felkeltette a figyelmüket (igen, a cikizésre :-) ).
Így rá kellett jönnöm, fontosabb az ügy szempontjából az előző bejegyzéseket megerősítenem és a figyelmet arra terelnem, mert a lényeg azokban van. Azok mentén mindenki lelkiismerete szerint el tud járni, nincs szükség egy ennyire részletes valamire. Ha egyébként erre bárki kíváncsi, annak szívesen megírom magánban. 

Azért néhány dolgot szeretnék itt meghagyni belőle. Csak elgondolkodtatás és útmutatás gyanánt. Azokat, amik a legfontosabbak. A lentebb található bekezdések még mindig csak ajánlási szinten működnek. Hagyom, hogy mindenki eldöntse Isten előtt, mi az, ami neki tükrözi az emberi méltóságát.


1.) A fő koncepció
egy keresztény ember számára alapvetően (speciális helyzeteket leszámítva) úgy öltözni, hogy bármikor bemehessen a legközelebbi templomba az útja során. Ha ez az alapelvünk, nem fogjuk elrontani a hétköznapi öltözékünket se. Következetesek leszünk. És érdemes abba is belegondolni, hogy elsősorban Istennek öltözünk, mert ő mindig lát minket, utána magunknak és az embereknek.
Tehát a legalapvetőbb: legyen tiszta a ruhánk.
És egy másik, amit Rómában tanultam el: legyen mindig valami nálunk, amivel befedhetjük a vállunk nyáron. Rómában ugyanis nem szokás fedetlen vállal templomba belépni. Szerintem ez helyén való dolog. Ha már meleg van és ujjatlant vettünk, kössünk egy kendőt a táskánkra. Így lesz mindenképp valami, amivel a vállunkat takarni tudjuk.

2.) Funkcionalitás szerint válogatni
Az alakalom funkcionalitása is meghatározza azt, mennyire öltözhetünk nem kivágott ruhába. Strandra pl. más fedettségi szintű öltözék való, mint egyébként otthonra, vagy a munkahelyünkre. Míg strandra célszerű bikinit, egyrészest, tankinit venni, addig hétköznap a munkahelyünkre - hacsak nem fürdőruhamodellek vagyunk - nem. És érdemes nyáron átgondolni azt is, hogy az egyébként utcára felvehető kivágott hátú felsőt szabad-e templomba is felvenni...

3.) Templomba, lelkiségi programra
nem ajánlatos felvenni: "hasakint" pólót; vállakint ruhát, pólót (vagy érdemes ehelyett kiegészíteni azt stólával); túl szűk ruhákat, amelyek az alakra feszülnek.

4.) A lányok és asszonyok öltözködése
jó, hogyha különbözik egymástól. Egy lány, aki szeretné megtalálni leendő férjét, nem baj, ha kiemeli a derekát, hiszen ez az ami segít neki kommunikálni a lehetséges párja felé, hogy még szabad. Egy elkötelezett hivatású nő ezzel szemben jól teszi, ha elkötelezettségét jelzi azzal, hogy asszonyosabban öltözködik. Pl. derekát, csípőjét nem emeli ki. Az Istennek, férjének fenntartott terület. :D (Nem hiszem, hogy jó, ha felhívást küldünk más férfiaknak azzal, hogy továbbra is lányosan öltözünk - ez segíthet a nemkívánatos harmadik felek feltűnését...)

5.) Provokáció
Nem számít felsőruházatnak egy fűző, egy pánt nélküli top, egy átlátszó anyagú felső. Mivel alsónemű jelleget kölcsönöznek a ruházatnak, s így provokálóak. A Pure Fashion divatmisszió megszívlelendő alapelvekkel és megfontolni való gondolatokkal lát el minket a lányok öltözködését illetően (én nagyon kedvelem ezt a kezdeményezést :D ). Többek között arra is rámutat, hogy nem vált ki másokból tiszteletet, ha alsóneműnek látszó ruhákat hordunk.  Mindazonáltal átlátszó anyagú felsőt lehet egy top fölé venni indokolt esetben (pl. alkalmi viseletként), válltakarás céljára is.

6.) Gondoljunk másokra is
és engedjük, hogy a férfiak is gondolhassanak másra is, azon kívül...
Ajánlatos, hogy pl. a nadrág (szoknya) ne feszüljön a fenékre, ezzel kiadva teljesen a vonalát. Ez az ajánlás egyébként egy kedves férfiismerősömtől származik, aki különösen érzékeny volt a különböző öltözködésből adódó provokációkra. Ilyen férfiak is vannak az Egyház berkein belül, és érdemes rájuk is gondolni. Nagyon nehezen mondta el nekem, hogy szerinte nem kellene így öltöznöm (még menyasszony koromban kapott el egy szóra), mert ezzel súlyokat teszek a vállára. Hadd magyarázzam meg ezt a dolgot még egy olyan példával, ami nem tőlem származik, hanem a férjemtől. Az állatvilágban fontos szerepe van a nőstény farának. Amikor fogamzóképes, azaz tüzel, általában kissé megduzzad és így formásabb, feszesebb (pl. őzek). Ezzel jelzik a hímeknek, készek párosodni. A mai világban pedig a fenékre feszülő farmerrel demonstrálják a nők, hogy bármikor készek ők is párosodni... Így szerintem érthető, mi miért nem kéne, hogy előnyben részesítsünk egy fenéken feszülő farmert, más anyagú nadrágot... Ez fokozottan igaz házas egyénekre.
Illetve fenékre feszülő farmert is lehet hordani - ha a fenék takarásban van. Éljenek a tunikák!

7.) Egy önbizalom növelő tanács:
lépjünk túl a hiúságunkon. Ha teszem azt szerinted 40-es (angol számozás szerint 12-es) a méreted, de az adott 40-es nadrág feszes, bevág - akármilyen hosszú legyen is a szára - vegyél egy számmal nagyobbat magadra és azt is nézd meg! Nem kell aggódni azon, hogy átléped a lélektani számot. Nem mindig azonosak a méretezések. Az viszont sokkal rosszabb, ha feszül rajtad valami, mert kicsinek hat. Míg ha felveszed az egy számmal nagyobbat, jobban áll, mivel úgy néz ki, mintha rád szabták volna, nem úgy, mintha már kinőtt cucc lenne. Ha ennek túl hosszú lenne a szára, keress valakit, aki fel tudja neked varrni, ha te nem tudod. Az ilyesmi nem kerül sokba. Szükség szerint egyébként deréktájt is be lehet valamit vetetni... Jobb egy olyan ruha, amelyik ránk lett igazítva, mint egy olyan, ami rosszul áll és emiatt nem is hordjuk.
+ Esztétikailag is jelentős, ha nincsenek kibuggyanó hájacskák itt-ott, mert valami bevág, rossz helyen kettévágva alakunkat. Egy ruha legyen angol szóval élve "flattering", tehát álljon jól, segítsen meglátni a szépséget magunkban.
És ne az alakodat hibáztasd! Azzal nincs semmi gond. A gond azzal van, hogy amióta konfekcióban készítik a ruhát, azóta az egyéni alkatot nem tudják figyelembe venni. Mivel sokan nem egyenalkatúak, sokan küszködnek azzal a hamis képzettel, hogy velük van a gond, nem a ruhával. Régen, amikor a ruhákat még szabók és nem gyárak készítették, az volt a normális, hogy illett a viselőjére, mert a szabók értenek ahhoz, hogy "flattering" ruhákat remekeljenek...

8.) Szakadt holmi
nem való a templomba, és szerintem utcára se. A jólápoltság érzetét nem tudja adni, bármilyen művészi legyen az a szakadás...

9.) A szoknya dicsérete
Ne csak nadrágból álljon a ruhatárunk. Ha nadrágladyvé válunk, az csak azt üzeni a külvilágnak, mi akarjuk a kapcsolatunkban is hordani a nadrágot... Ez pedig nem a legnőiesebb üzenet, nemde? (Persze a legjobb kifogás erre az, hogy olyan kényelmes - de ez csak tényleg kifogás.)

A szoknya, ruha minden keresztény nő ruhatárában ott kellene hogy legyen, mint a nőiesség szimbóluma. Igazán nőiesnek kizárólag szoknyában (ruhában) érezhetjük magunkat. Aki nem hiszi, járjon utána! Akik nem szeretik a szoknyákat, azoknak érdemes belegondolni: egy szoknya is lehet kényelmes viselet. Egy szoknya alá mindig lehet venni egy kicsi, vékony testhez álló "biciklis" nadrágot, hogy a komfortunk megmaradjon. Azért is érdemes összebarátkozni a szoknyával, a ruhákkal (amelyek kényelmesek lehetnek azoknak is, akik szoknyát nem hordanak), mert életében egyszer minden házas hivatású lány hord szoknyát ill. ruhát: az esküvőjén. Addig érdemes kitapasztalni, mi áll jól... ;-)
A szoknya hossza nagyon fontos, ha templomba megyünk. Ha kíméletlen vagyok, akkor a következő: térd alatt kezdődik és a földig érő az alsó határ. (Amint leülünk egy szoknyában, máris kb. jó 10 centivel följebb fog érni rajtunk az alsó szegélye.)

Érdemes egyébként abba is belegondolni, hogy más vonzata is van a térd takarásának. A térd nem az ember legszebb testrésze. Coco Chanel divatdiktátor pl. sosem tervezett olyan szoknyát, ami térd fölé ért. Mikor kérdezték tőle, mit szól a miniszoknyákhoz (azok még nem voltak olyan minik... pont térd fölé értek...), mindig kiborult, miért kell a nőknek mutogatniuk a térdüket... Ha nem is értenénk egyet vele, arra azért gondoljunk, hogy egy házas asszonynak akkor is jobban illik az életállapotához egy olyan szoknya, amely a térde aljáig ér.



Folytatása:

Előzménye:


Megjegyzések

  1. Ez a Pure Fashion divatmisszió kezdeményezés tetszik nekem, de igazán olvasnivalót nem találtam. Segítesz 1-2 linkkel? A képeket meg nagyon nehézkesen tudtam nézni, állandóan görgetni kell:-( Felekezetközi rendezvényük is van?

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mércékről, szerelemről és szeretetről 2. - A szerelem természetrajza

Megismerkedni egy másik személyiséggel 2.

Hivatás- és méltóságtudatos öltözködés, smink 1. - Keresztény lányok, nők és a világi divat