Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: 2011

Hálaadás - 29 - 33. nap (hétfőtől péntekig)

Kép
Kissé le vagyok maradva hálaadásaimmal. Az a helyzet, hogy közeledvén az ünnep, egyre kevesebb az időm, amit gép előtt tölthetek. De azért az utolsó hálaadásokat még képernyőre vetem. És utána holnaptól karácsonyi szünetet tartok a blogolásban, hogy minél több időt tölthessek a családommal. Hogy mikor fogok legközelebb jelentkezni? Még nem tudom.
Nos, íme a hálaadó lista, erről a hétről.

Hálát adok:
azért, hogy Isten meghallgatja az imáinkat,
a megaláztatásokért,
a jó ötletekért,
a gyónás szentségéért,
és a várakozás izgalmáért.

Nos, akkor sorban a magyarázatok is.

Hálát adok azért, hogy Isten meghallgatta az imánkat. Valami rejtélyes pénzügyi malőr következtében (ami nem igazán rajtunk múlt) úgy tűnt, idén tényleg át fogjuk élni, mi a lényege az igazi ünnepnek - mert bizony úgy tűnt, még karácsonyfát sem biztos, hogy tudunk venni, nemhogy ajándékot a gyerekeknek. Nagyon érdekes élmény volt azon töprengeni, hogyan adunk mégis valamit a gyerekeknek, és hogy mi is a valódi lényege ennek az ü…

Hálaadás - 27., 28. nap (hétvége)

Kép
A hétvégére már nem csak Cicuka, hanem a szülői gárda, azaz mi, az Emberrel is beálltunk a betegek seregébe (csoda, hogy Huncutka eddig még nem...). Cefetül voltunk, és tudtuk, vagy csinálunk valamit azért, hogy levegyük a vállunkról egy kicsit a terheket, vagy hosszabb ideig fogunk az ágyban ill. környékén dekkolni. Így megkértük a nagyszülőket, hogy vállalják át egy kicsit a gyerekeket. És ők szívesen segítettek nekünk. Egyik az egyikhez, másik a másikhoz került. Az Ember meg én pedig a pihenőidő és lazaság hatására - no meg a sok hektoliternyi citromos tea is közrejátszott - villámgyorsan meggyógyultunk.
Mára már én is elég jól vagyok ahhoz, hogy megtartsam az utolsó hittanomat, egy karácsonyra készülő lelki napot, és elbúcsúzzak a tanítványaimtól - nem csak az ünnepekre.

Tehát:
Hálát adok...
azért, hogy pihenhettem.

És hálát adok...
hogy végre elkészült az ajtódísz!

Az első karácsonyi díszítés elkészült. :-) Lassan az egész lakás és mindannyiunk szíve ünnepi örömbe öltözik. Hiszen m…

Hálaadás - 25. és 26. nap (csütörtök, péntek)

Kép
Hálát adok:
a nehéz döntésekért.

A nehéz döntések életünk mérföldkövei. Nem mindegyik teljesen pozitív kicsengésű.
Én ha jól döntök, általában érzek egy nagy békességet a szívemben - megnyugszom a döntésben, és érzem, Isten ezzel a békével jelzi: helyesen tettem. Most is ezt érzem, de közben ezt a döntést az emberségem is megsínyli. Nem csak győzelemként, hanem vereségként is élem meg egyszerre. A béke mellett gyászoltam is pár napig, míg a lelkem megnyugodott mostanra. Nagyon érdekes, felnőtt tapasztalat volt ez.
A győzelem másképp is lemérhető. Még ha kudarc is ért engem ezzel a döntéssel és megmérettem, nagyon sokat tanultam belőle a jövőre nézve. A tanulság bizony nekem egyértelmű nyereség. Így vészelem át minden kudarc helyzetemet. De ez csak az én emberségem kudarca, nem az isteni küldetésé.
Most a lényegre térek: a családomat választom, és abbahagyom januártól a hitoktatást - egy időre (persze, hogy nem örökre ;-) ). Cicukám, amikor bejelentettem neki a nagy hírt, üdvözült mosol…

Hálaadás - 23. és 24. nap (kedd és szerda)

Kép
Hát, be kell valljam, az utóbbi napok eseményei kissé megtörték hálás lendületem. Valahogy minden összejött. És nagyon nehéz időket éltem át, amikor nehéz volt arra gondolnom, miért vagyok hálás.
Mégis, megpróbálok találni valamit, amiért hálás lehetek.

Hálát adok:
a téli napsütésért.

Kedden gyönyörű napsütésben mentünk az oviba reggel. Amikor ennyire általánosan szürkék és fénytelenek a nappalok, igazán jól esik az ember lelkének a gyenge, de meleg napsütés...

Hálát adok:
a doki néninkért.

Cicuka és Huncutka nagyon jó kezekben van, amikor betegek. Doki néninkhez ugyan messzebbre kell járnunk, mégis nem mennék sehová máshová. Hamar elnyerte a gyerekek és a mi bizalmunkat. Nagy szakértelemmel rendelkezik, és eddig soha nem volt vele gondunk. Hosszú ideje megfigyelte, hogy Cicukának hogyan fejlődik a mandulája, és hogy ne terheljen fölösleges aggodalmakkal, csak akkor szólt, amikor biztos volt benne, hogy szükség lesz beavatkozásra (azt figyelte, kinövi-e a kislányom a dolgot vagy sem). S…

Megismerkedni egy másik személyiséggel 3.

Most pedig folytatjuk és mélyebb, fontosabb megismerési vizekre evezünk.
Tehát megismerhetjük még a másikat:


A családja szemén keresztül.
Nagyon nagy horderejű dolog, amikor párunk bemutat a családjának. Fontos találkozás és a későbbi találkozások is meghatározóak lesznek. Fontos az is, a család mennyire fogad el/be minket, illetve fontosnak tartjuk-e, hogy a családjával közösen is töltsünk el időt.
A párunk családját, annak felépítését és viszonyait megfigyelni nagyon bölcs dolog több okból is. De ugyanennyire fontos a családtagokkal való beszélgetés.
Az utóbbi bepillantást enged abba, a családja hogyan látja párodat, milyennek ismeri, milyen a kapcsolatuk vele. Mivel ők vannak a legközelebb hozzá, olyan dolgokat tudhatsz meg róla, amikhez több évtized kell. Persze elképzelhető, hogy pont a közelség miatt nem vesznek észre dolgokat, amiket te igen. De ez nem baj feltétlenül.
A családi viszonyok felmérése még ennél is tanulságosabb eljövendő házasságotok szempontjából. Mert amint sajá…

Hálaadás - 22. nap (hétfő)

Kép
Hálát adok:
a tanári hivatásokért, különösen a saját hitoktatói hivatásomért.

A tanárság sokkal fantasztikusabb dolog annál, semhogy hamar leírjam, milyen. Nem fenékig tejfel. Nem mindig felemelő. Sok akadályba ütközik az ember. Sok küzdelem, készület, és önnevelés. De mégis, olyan, mint a Magvető munkája. Lehet, nem is látja, milyen a termés, amit elvetett picinyke mag formájában. Van néha azonnali jutalma is az embernek. Néhány különleges gyerek. Maroknyi.
Kezdő tanárként - mert szerintem hitoktatónak lenni is tanári munka - nekem még sok a lelkesedésem, és tovább visz a nehézségeken, amelyek akadnak szép számmal. Minden tanítványom lelki gyermekem - én így tekintek rájuk.
De most nem csak a saját hivatásomért adok hálát, hanem más elkötelezett tanárokért is. Isten áldja meg őket és adjon nekik kitartást a fásulás és belefáradás évei alatt, hogy hamvaiból támadó főnixként álljanak az ifjúság elé! Adj kérlek, Uram, befogadó szívet tanítványaiknak! És imádkozom azokért a tanárokért is,…

Hálaadás - 20. és 21. nap (szombat, vasárnap)

Kép
Hálát adok:
a beteg gyerekekért.

Furcsa kijelentés, mi?
De tényleg, ti nem szerettetek gyerekkorotokban beteg lenni? Olyankor otthon maradhattatok, olvashattatok és tévézhettetek, amennyi belétek fért, anya pedig ágyba hozta a finomságokat ("Gyógyulj meg levest", finom citromos teát)... Gondold csak el, milyen klassz volt Cicukának most betegeskedni! Csütörtök éjjel vettem észre, hogy rosszat álmodik és ahogy megsimiztem a homlokát (ha megsimogatom mindig elmúlik a rossz álom :-) ), éreztem, hogy láza van. Megmértük, és csakugyan. No, jól betakargattuk és figyeltük egész éjjel. Mivel a láza sose ment fel 39 fokig, ezért én úgy gondoltam, a láz első napján hagyom a szervezetét természetes úton védekezni, azaz nem nyomom le mesterségesen a lázat, inkább figyelek, nem emelkedik-e a kritikus magasabb értékig. De nem emelkedett, sőt, Cicuka szépen megizzadt reggelre, mikorra a láza lement. Kiizzadta magából a betegséget. Csodás módon angyal szállhatta meg aznap, mert nagyon engede…

Válasz Vikinek avagy tanúságtétel a megtérésemről

Kedves Olvasóm!
Viki nagyon érdekes kérdéseket tett fel nekem megjegyzésében. Nagyon fontos és komoly kérdéseket. Olyanokat, amire nagyon fontosnak tartom a válasz megadását. Lehet, ezzel másnak is hasznára leszek, de ha ezzel egy picit is segítek neked, kedves Viki, akkor már megérte. Az egész blogírás dolog is.

Ide másolom a megjegyzést, hogy aztán ténylegesen tudjak mindenre válaszolni, legyen helyem kifejteni.

"Kedves Manka!

Pár hete olvasom a blogodat, és nagyon örülök, hogy ilyenek is vannak, épp jókor jött...
Néhány kis kérdés is megfogalmazódott bennem, és mivel írtad, hogy te sem vallásos családból származol (én sem, de ennek ellenére csodálatos szüleim vannak), és mégis megtaláltad Isten, vagy ő talált meg téged, hitoktató is vagy, hát ideírom őket.
Az első, ami általában kiborítja a legtöbb hívőt, de mentségemre szóljon, hogy „keresem az utam”: Te mikor és hogyan jutottál el a hitedben odáig, hogy biztosan hidd, és tudd, hogy ami a Szentírásban le van írva, az úgy is volt,…

Hálaadás - 19. nap (péntek)

Kép
Hálát adok:
a zenéért.

A zene nagyon fontos az életünkben. Inspirációt, erőt, ritmust és keretet ad. Lehet destruktív is, ahogyan manapság használják: kizárva másokat az életünkből mindenhol hallgatjuk dübörgését. De lehet a transzcendentalitás eszköze is. És itt nekem elsősorban Bach jut az eszembe, Mozart, Charpentier, Beethoven... és még folytathatnám a klasszikus kedvenceimet.... aztán pl. a Taizéi dalok, de sok más csodás dicsőítő ének is (elvégre iskolás koromtól énekkaros voltam, később pedig benne voltam a templomi gitáros énekkarban...). Nekem mindig jobban ment a főzés, a mosogatás és az unalmas munkák, ha közben legalább énekeltem. Persze legtöbbször a gitáros énekkari repertoárból jutnak eszembe dalok...
De ezeken túl nagyon szeretek más zenéket is. A modernek közül is. A férjemmel egy '80-as évek bulin jöttünk össze. És azóta is vannak közös kedvenceink a '80-as, de a '90-es évek évekből is, amikor fiatalok (én inkább még gyerek) voltunk. A modern "tánczen…

Hálaadás - 16., 17., és 18. nap (kedd, szerda, csütörtök))

Kép
Bocsánatot kérek a lemaradásért. De most aztán pótolom...

Hálát adok:
a gyermekek hitéért.

Csodálatos látni, milyen mélyről jövő, természetes hite van egy kis óvodáskorú gyereknek. Cicuka lányom hittanon (mert járunk ovis hittanra) és otthon is könnyekig megható kijelentéseket tud tenni, amelyek egy kisgyerek ébredező és mélyülő hitéről tesznek tanúságot.
Itt külön szeretnék még hálát adni G. néniért, aki Cicukám hitoktatója. Micsoda kaliberű ember! A mi közös evangelizációs munkánknak hála lánykám egyre inkább ismeri és szereti a Jóistent! :D

Hálát adok:
a petrezselyem illatáért.

Nem tudom, te szoktad-e csinálni, Kedves Olvasóm, én piacnapkor mindig begyűjtök egy-két csokor friss petrezselymet és nem sajnálom azt a 10 perc megfeszített munkát, amíg lecsipkedem a szárról a leveleket, megmosom, és nagy konyhakéssel finomra aprítom. Ha kész a művelet, akkor jégkocka tartóba adagolom, és folpakkal lefedve lefagyasztom. Így mindig van itthon ha kell friss petrezselyem. Mert sajnos a száríto…

Hálaadás - 15. nap (hétfő)

Kép
Hálát adok:
a fáradtságért.

Mostanság szinte mindig fáradt vagyok. Rekord idő alatt képes vagyok az ágyba hullástól a mély alvásig eljutni. De hálát adok érte. Mert ez amolyan "ma is tettem valami hasznosat" fáradtság. :-)

Hálaadás - 13. és 14. nap (szombat, vasárnap)

Kép
Hálát adok:
a gyermekeimért.

Mostanság elég sokat küszködök velük. Főleg Cicukával. De attól, hogy néha fájdalamas vele az élet - mert nem kispiskóta egy 4 éves, dackorszakban lévő, makacs, öntudatos, határozott és hisztis óvodás - attól még nagyon nagy örömünk van a gyermekeinkben. Csodálatos egyéniségek már most. Kedvesek, huncutok, akaratosak, segítőkészek. Velük az élet sosem unalmas. Mindig van valami, ami történik épp. Jó kis élénk gyerekek. Igazi virgoncok. És nagy fantáziájuk van.
És annyira de annyira megéri azt a sok erőt, energiát, időt beléjük fektetni. Igaz, sok dolognak még nem kelt ki a hajtása, igaz, most még csak vetek-vetek, de tudom, előbb utóbb ki fog hajtani bennük a nevelésünk. És meg van mindkettőnek az esélye arra, hogy csodálatos ember válik belőlük. Hiszen már most gyerekként csodálatosak.
Köszönöm, Uram, a gyermekeimet! Igazi áldások ők a mi családunkon. Nem tudok elég hálás lenni értük. És nem tudnék nélkülük élni. Köszönöm, hogy vannak és ismerhetem őket. K…

Hálaadás - 11. és 12. nap (csütörtök, péntek)

Kép
Hálát adok:
a hálaadásért
és az imaközösségért.

Amióta hálát adok, minden vidámabb, mert minden egyes napban meglátom a jót. És amióta hála tölti el a szívemet, érzem, kezd ünnepi díszbe öltözni. Örömöm fokozódik. Azt hiszem, Isten nem véletlenül súgta a szívembe ezt az ötletet.

Régen, amikor tinédzser voltam, volt egy imaközösség, ahova jártam hetente. Legszebb éveim voltak azok. A közi segített, és sokat tanultam az idősebbektől, mert bizony én voltam a legfiatalabb. Megtiszteltetés volt, hogy meghívtak. A közös éneklés és ima pedig mindig nagyon nagy hatással volt rám.
Miután kiváltam a köziből, azóta hiányérzetem volt. Jelenleg ismét benne vagyok egy imaközösségben. Mindenki idősebb nálam, ismét. Én meg lubickolok. Olyan ismerős érzés vesz erőt rajtam olyankor. Sokat tanulok, és a közösségi ima megtart és erőt ad. Nem utolsó anya-kimenőnek sem. És csak két hetente van. :)
Köszönöm a közös imát, a közös elmélkedést!

Hálaadás - 9. és 10. nap (kedd és szerda)

Hálát adok:
a gyerekeimmel eltöltött időért,
és a barátnőkért.

Tudom, vissza nem hozhatom azt az időt, amit most nem a lányokkal töltök. Így igyekszem velük lenni, jelen lenni. Kedden például csodás mézeskalács sütésben volt részünk. Nekem nem sok dolgom volt azon kívül, hogy kinyújtottam a tésztát, a kész figurákat a tepsibe, majd a tepsit a sütőbe tettem... A lányok már egész szuperül szúrják ki a mézes-fűszeres lapból a csillagokat, szíveket, fenyőfákat, virágokat. Különösen Cicuka ügyes. Ő már olyan profi, hogy egymás mellett szúrja ki a formákat, így nem pazarol el semmit. :D Persze meggyűlik néha a bajuk azzal, hogy nem elég erősen nyomják a fém ill. műanyag formákat a tésztába, így az megvicceli őket...
Mindent egybevetve klassz mulatság velük együtt sütni. És a hűtőben lapul még egy adag mézeskalács massza... :D

A barátnős beszélgetésekért nem lehetek elég hálás. Olyan jó, hogy vannak. És jelenleg újra egyre többen. A legjobb aktív kikapcsolódást biztosító program anyukáknak, ha…

Megismerkedni egy másik személyiséggel 2.

Hogyan lehet feltérképezni egy teljesen külön univerzumot - a másikat?


Sokféle útja és módja van annak, hogy felderítsük a másik ember tulajdonságait.
Ebben a bejegyzésben számba veszem, mik a lehetőségeink.

Beszélgetéssel.
A beszélgetés az egyik legalapvetőbb információszerző módszer ilyenkor, amikor szerelmesek vagyunk. Általában spontán kerülnek elő dolgok, de lehetséges néha egy-egy irányított beszélgetés is, főleg, amikor krízishelyzet áll be.
Amit viszont nem árt figyelembe vennünk beszélgetés közben, az az, hogy a másik szubjektív dolgokat közöl. Azaz a saját szemszögéből láttat dolgokat. Ebben nincs semmi hiba. Legalább megismerkedünk a látásmódjával. Ám nem árt tudni: közlései magáról és másokról egyoldalúak. Bizony össze kell vetni más megismerési módszerekkel nyert információkkal, hogy igazságtartalmuk és hitelességük igazolást nyerjen.
Mire is gondolok itt.
Először is: messziről jött ember mondhat bármit. Nem árt, ha néha óvatosak is vagyunk. Nehogy úgy járjunk, hogy a mási…

Megismerkedni egy másik személyiséggel 1.

Kép
Mielőtt belekezdenék a várva várt témába, hadd ajánljam figyelmetekbe Márti és Bence csodálatos együttjárásának történetét. Ők távkapcsolattal kezdtek, és lassan haladtak előre. Tanúságtételük lelkesítő és megható, egyszersmind jó példa is arra, hogy milyen a kapcsolatidő egy távkapcsolatnál és mi alakulhat másképp, ha hagy időt magának a pár. Igazából tematikailag előző témánkhoz és kommentjeihez kapcsolódik.

És most belevágunk:


Rózsaszín szemüvegen át nehéz megismerni...

Bármennyire furcsa kijelentés lesz, igaz: a szerelem, természeténél fogva nehezíti a szerelem tárgyának, a másiknak a megismerését. A szerelem ugyanis - mint írtam - két dolgot tesz: leszűkíti a tudatot egy emberre, a másikra, ill. projektál, azaz kivetít dolgokat a másikra. A projekció az, ami miatt feltételezünk előre a másikról olyat is, ami pedig nem igaz rá - később emiatt érezzük magunkat csalódottnak, mikor kiderült, mégsem rendelkezik a rávetített tulajdonsággal. Valahogy úgy kell ezt elképzelni, hogy az ember…

Hálaadás - 8.nap (hétfő)

Kép
Hálát adok:
a találkozásokért.

Időnként az ember a váróban, a buszon, az utcán, a sorban, a munkahelyén vagy valahol találkozik egy kedves idegennel, akivel szóba elegyedik. Általában csodálatos beszélgetéssé növi ki magát ez a váratlan találkozás. Egy olyan élménnyé, ami bearanyozza a napot, talán az egész hetet is. Nem régen - bár időben jócskán eltolva - nekem két ilyen élményben is volt részem.
Ezekért az apró fénylő, vidám élményekért adok ma hálát.

Hálaadás - 7. nap (vasárnap)

Kép
Hálát adok:
a megértő férjekért.

Van, hogy az ember nem tudja hozni a maximumot. Vagy pátyolgatásra szorul, annyira elárvult vagy elkeseredett. Vagy egyszerűen annyira megfáradt, hogy szüksége van lelki töltekezésre. Ilyenkor csak Istenbe tud temetkezni az ember. Ő az, aki képes felüdíteni minket és új reményt adni. De ezen túl nagyon jól esik elmondani ezeket egy megértő férjnek, aki kész néha tehermentesíteni az embert, hogy levegőhöz jusson.
Hála az áldozatkész férjekért!

Hálaadás - 6. nap (szombat)

Kép
Ismét egy bejegyzés visszamenőleg. :D

Hálát adok:
a nagyszülőkért (igazából szülőkért).


És itt most nem csak arról van szó, hogy felneveltek minket, meg hogy (el)kényeztetik az unokáikat (egy kicsi kényeztetés azért mindenkinek jár, nem?). Hanem arról az áldozatos segítőkészségről, amikor a gyerekekre kellene vigyázni. Tudom én, hogy egyrészt öröm ez nekik. De azért ők nem a mi fiatal csontjainkkal rendelkeznek, nekik is megterhelő lehet.
Sok családban nem tudják megoldani nagyszülők (fizikai vagy lelki közelsége) híján, hogy a házaspárnak legyen ideje egymásra. Áldottnak érzem magam, hogy nálunk ez másképp van.
Szóval hálát adok azért, hogy a nagyszülők segítségének köszönhetően taníthatok, és hogy időnként jut egy-egy randi nekünk az Emberrel, szintén nekik hála!
Isten éltessen sokáig minden édesapát, édesanyát, nagymamát és nagypapát! Ja és ne feledjük el a segítőkész rokonokat (nagynénik, nagybácsik, unokatesók, keresztanyuk és keresztapuk, és talán még dédik is) és barátokat sem!

Hálaadás - 5.nap (péntek)

Kép
Ma rendhagyó módon két dologért is hálát adok.

Hálát adok először is:
a Jane Austen regényekből készült filmfeldolgozásokért. :-)

Bármilyen furcsa is legyen, ezek a filmek az én életemben roppant hasznosak. :-) Mivel nagyon kevésszer tudok könyvet venni a kezembe, nagyon jól jön vasalás közben néhány jó film. De Jane Austen kiemelt helyen szerepel azok között is.
Van olyan nap mindenki életében, amikor kutyarossz a kedve, emészthetetlen mások számára és borzasztó rosszul érzi magát - sokszor számára is megmagyarázhatatlan okból - a bőrében. Nekem tegnap volt épp ilyen napom, pont tegnap. De hát az ember nem lehet ennyire érdes egész nap! Én attól is rosszabbul érzem magam ilyenkor, amikor ezt a feszült lelkiállapotot önkéntelenül is másokon kezdem levezetni. Így az ördögi spirál nem szűnik meg. Csak fokozódik a rossz hangulat.
Na ilyenkor elő a legromantikusabb Jane Austen filmekkel!
Büszkeség és Balítélet (Jennifer Ehle és Colin Firth), Értelem és érzelem (mind a régi film Kate Winsle…

Hálaadás - 4.nap (csütörtök)

Kép
Ez egy hiánypótló bejegyzés, mivel kihagytam egyet. (Írtam, nem mindig fog menni, hogy minden nap írjak egy bejegyzést...)

Szóval, most utólag - de nem utoljára - hálát adok:
a hit ajándékáért.


Egy dolgot rögtön leszögeznék: bár a hit valóban ajándék, Isten legnagyobb és legcsodálatosabb ajándéka - Önmagán kívül - mégis, nekünk kell az ajándékba kapott hitet megőrizni. Ez a mi felelősségünk. Őrizni, felszítani, ápolni. Ez már komoly feladat. De ha mindezt megtesszük, számíthatunk arra, hogy a hitünk ott lesz kapaszkodónak, amikor minden megrázkódik, életünk összeomlik, vagy épp még magasabbra emel - egészen az egekig -, mikor a völgyből kiérve hullámhegyre érkezünk.

Köszönöm a hitemet, mert megtart, megvéd, és minden helyzetben megadja egy magasabb szemszög látképét. A bajok során van mibe belekapaszkodnom, s az örömöm mindig teljesebb benne. A hit ajándéka csodálatos. Felnagyítja az apró örömöket, csodákat, lekicsinyíti a bajokat és megpróbáltatásokat. A várakozás alatt erősíti a kitar…

Hálaadás - 3. nap (szerda)

Kép
Hálát adok:
a többi anyukáért, akikkel egy klubba járok a Plébánián.


Néha olyan megnyugtató tudni azt, hogy más is küzd ugyanazokkal a problémákkal, amikkel én. Hogy néha olyan tanácsot tudnak adni, amivel ismét lelket öntenek beléd. Hogy amikor eszköztelenné válsz a gyermekeid nevelése során, ők a saját módszereikkel emlékeztetnek arra, mi vált be, mi maradt el, mit lehet még csinálni.
Köszönöm, Istenem, hogy léteznek anyatársak!

Hálaadás - 2. nap (kedd)

Kép
Hálát adok:
a nehézségekért.


Persze ezt így leírni nagyon egyszerű, de amikor jönnek, az ember csöppet sem szokott hálás lenni, hanem inkább feldúlt vagy elkeseredett. Nekem is az utóbbi szokott ösztönös reakcióm lenni, amikor akadályokkal találkozom utam során. Ám a nehézségekre szükségünk van. Nem attól leszünk boldogabbak, ha nincsenek. Általuk ugyanis többek lehetünk.
Hadd magyarázzam ezt meg az elhunyt (de továbbra is élő) Skrabski Árpád és a még (köztünk) élő Kopp Mária szavaival, akik tudós házaspárként megírták A boldogságkeresés útjai és útvesztői a párkapcsolatban c. remek tanulmány könyvüket:
"...a személyiségfejlődés minden egyes szakasza krízishelyzettel kezdődik. A krízishelyzettel való megbirkózás új képességekkel ruházza fel a személyt. A kudarcok viszont személyiségtorzuláshoz is vezethetnek, amelyek gyógyítása speciális terápiát igényel. Aki elkerüli a fejlődést jelentő krízishelyzetet, könnyen válik patológiás fokban önérdekűvé, személyiségzavarban szenvedővé, al…

Hálaadás - 1. nap (hétfő)

Kép
Hálát adok:
a tanítványaimért.

Talán fura, hogy elsőként nem a családomat említem, de úgyis sokszor fel fognak bukkanni szerintem ezekben a bejegyzésekben. És mivel pont tegnap tartottam hittant, ezért valahogy annyira adja magát, hogy az én hűséges és fantasztikus gyerekeimért hálát adjak.
Nincsenek sokan. Sajnos pont abban a korosztályban tanítok, ahol a gyerekek kezdenek kikopni. Mert sok a különóra, mert kevés a kitartás, mert az értékrendjükben (de néha még a szüleikében) sem szerepel egyenlő vagy fontosabb helyen. Igyekszem megtartani a rám bízottakat. És nagy szívfájdalom, amikor nem sikerül.
Azonban mégis vannak hűségesek, akik kitartóan jönnek és vannak, akik briliánsan okosak vagy szerényen visszahúzódók, mégis kitartanak. Isten áldja meg őket. Ők az én reménységeim, őértük teszem a dolgom még akkor is, amikor úgy érzem, sok kudarc ér.
Tegnap pedig külön öröm ért: egyik tanítványom kishúgaival és édesanyjukkal, egy hitoktatótársammal kiegészülve készülhettünk első ízben a Mik…

Hálaadás - Karácsonyig

Kép
WhiMSy love egy kedves anyuka blogger játszótere, egy hóbortos, kézműves csudabogár, és hűséges családszerető-függő ember blogja. Nagy öröm olvasni rövidke blogbejegyzéseit. Mindig jobb kedvre derítenek. Mivel Nikki (a WhiMSy love blog írónője) amerikai, ezért jellemző rá nemzete könnyedsége. Most, hogy a Hálaadás ünnepe közeleg, minden nap ír egy bejegyzést arról, miért ad hálát az életében. Érdemes megfigyelni, mi mindent képes jó szívvel és örömmel említeni... :D

Be kell valljam, már hosszú ideje inspirálnak hálás bejegyzései. És úgy érzem, nekem is írnom kell arról, miért adok hálát az életemben.
Egyrészt azért, mert közeleg az Advent, vagyis az Úr eljövetele, s a legnagyobb Ajándékot - hogy Isten önmagát ajándékozta nekünk abban a betlehemi kis csecsemőben - hálás és megtisztult szívvel szeretném fogadni majd Szenteste éjjelén. A másik, az, hogy hajlamosak vagyunk életünk apró, vagy épp nagyobb csodáit nem észre venni, mert az orrunk előtt vannak. Márpedig ha kinyitjuk a szemü…

Az együttjárás anatómiája 3.

Kép
Az együttjárás célja és lényege


Az együttjárás célja a házasság. Az is kell, hogy legyen. Onnantól, hogy két ember kimondta - vagy nem mondta ki, de érezteti - hogy együtt van, onnantól csak úgy fair, ha azt is kimondják: komolyak a szándékaim. Kapcsolatba csak komolyan lehet belépni. Máshogy nem működik. Ám ez nem jelenti azt, hogy már összejövetelkor kilátásba kell helyezni a lánykérést. A lényeg az, hogy tudatosítjuk magunkban és tudatjuk a másikkal is alkalmas időben, hogy szándékaink szerint lehet ennek az együttjárásnak a vége házasság. Vagyis a komoly szándék azt jelenti: a kapcsolat nyitott arra, hogy később örökre elköteleződjek a másik mellett.

Ha valaki így megy bele egy kapcsolatba, az törekedni fog arra, hogy jól megismerje a másikat, hogy jó döntést hozhasson később, amikor már élesben kell megfontolnia döntését Isten és ember előtt a jegyesség ideje alatt.
Mert az együttjárás lényege tulajdonképpen ez, vagyis az, hogy megismerjük érdemileg a másikat, hogy felelősen dönth…