Intimitás a keresztény kapcsolatban 5. - Apróságokból jelentős dolgok lesznek
Apróságokból jelentős dolgok lesznek
Annak a párnak, aki eltökélte, hogy a tisztaság útján fog járni, nagyon sok akarati döntésre, higgadtságra és lemondásra lesz szüksége terve megvalósításában. Isten azonban a jó elhatározás miatt segíteni fogja majd a párt. Ám ne higgye azt senki, hogy az egész kapcsolatot megmérgezi ez az áldozat. Egyrészt az, amiért vagy akiért áldozato(ka)t hozunk, sokkal értékesebbé válik számunkra. És ez egyre inkább fokozódik, minél többször kell hősiesnek lennünk a másikért. Sőt, Isten kegyelmének köszönhetően lesznek olyan rövidebb-hosszabb időszakok, amikor egyáltalán nem érezzük majd gyötrőnek lemondásunkat. Sőt! Könnyűnek és örömtelinek fogjuk találni. Főleg azért, mert a testiség nem kiélése lehetővé teszi az önátadás vágyának, hogy más csatornákat találjon, ezzel a kapcsolat lelki oldalát gazdagítva, mélyítve, építve. (Hogy hogyan, arról majd lesz még szó később.) Ami igazán nagy kárpótlás fáradtságunkért, tekintve azt, hogy később ez az, ami miatt a tisztaságban kivárt házasságok működőképesebbek és gazdagabb lelkiséggel rendelkeznek. A felek közötti mély lelki kapocs, kialakult harmónia, a "fél szavakból is értjük egymást" sokkal kiegyensúlyozottabbá teszi a házasságot. Itt ugyanis mindig van lehetőség és bizalom megbeszélni mindent, mivel ez alakult ki a pár múltjában is.
Van egy másik vetülete is annak, hogyha a testi önátadás kifejezésében elég korán megállunk. Sok olyan eleme a testi érintkezésnek, ami a köztudatban eléggé alul van értékelve a teljes testi kontaktushoz képest, sokkal nagyobb jelentőséggel bír majd. Annak, aki megkapta kívánalma tárgyát, nem biztos, hogy egy vállsimítás vagy egy kedves kézszorítás ugyanannyit jelent, mint annak, aki ezekben teljesen megérzi a másik önmagát adni vágyását, megértését, néma szavait. Egész különleges jelentése lesz így egy-egy összepillantásnak, átölelésnek, a karunknál összesimuló egymás mellett ülésnek. Mind az összetartozás és egymásra figyelés kifejeződései lesznek, egyenként fontosak, más-más értelműek.
Ugyanígy felértékelődik majd az arcra, kézre, homlokra, ajakra adott puszik és csókok. A legapróbb kedvesség is fontossá válik.
Persze ez kétélű dolog. Mert minden egyes ehhez hasonló ártalmatlan mozdulatnak és érintésnek megvan a veszélyes megfelelője egészen az "úgy néz"-től (a szakzsrgon a Spielhózniból származik ismét), az "úgy csókol" és "úgy ér hozzám" ill. "úgy ölel"-ig. Ez azt jelenti, hogy szerelmünk érintésében megérezzük a sürgető vágyakozást, a tüzet. Így válik pillanatok alatt finom erotikává mindaz, ami addig az "alapkészletünk" volt a tisztaság megőrzéséhez. Ezért kell nagyon észnél lenni az ilyen töltetű mozdulatoknál és megszakítani az érintkezést.
Egyébként érdekes dolog az is, hogy amíg nyugaton nagyon soknak kell történnie ahhoz, hogy erotikusnak tartsuk (ez mutatja azt, mennyire túl vagyunk telítve vele, mert sokkal nagyobb "adag" kell belőle, hogy hasson ránk...), addig keleten az erotika nagyon kevés dologban is átütő. Pl. vegyük a régi japán regények világát. Ott még egy-egy köntös szegélyének megfogása is nagyon nagy boldogságot volt képes okozni. (És a legteljesebb bensőségességet és testi átadottságot az a gondolat fejezte ki, hogy még a köntösük sem választja el egymástól a párt...) Furcsa párhuzam, de amikor ezen a fordulaton gondolkodtam napi tevékenységeim közepette, eszembe jutott a vérfolyásos asszony gyógyulása. Jézus köntösét érintette meg, és Jézus mégis érezte: erő áramlik ki belőle. Tehát az evangélium hirdetésének idejében élő keleti emberek számára is valóságos érintés, ha valakinek a ruháját fogjuk csak meg. Gondoljunk a kisgyerekre, aki a ruhánkba kapaszkodik, és úgy érzi, hozzánk tartozik így...
Vagy rengetegszer láttam japán filmekben, rajzfilmekben azt, hogy az addig ki nem fejezett érzéseket nem szavakban mondják el, hanem egy hirtelenül ható öleléssel (inkább hátulról, mint elölről).
A keleti emberek számára (és már szó volt arról, hogy mi vonzó számukra) az elképzelhető legerotikusabb érintés nem más, mint az ajkak összeérintése! Vagyis a csók. Nem is hinnénk, hogy náluk mennyivel tüzesebb és épp ezért bensőségesebb jelentőséggel bír az ajkak találkozása.
Az egyik legjobb illusztrációja ennek a keleti "visszafogott" erotikának Az utolsó szamuráj egyetlen csókjelenete. Taka megkéri Nathan Algrent, viselje elhunyt férje páncélját a végső csatában. Maga segít Algrennek felölteni a páncélt és alá a ruházatot.
Maga az a tény, hogy az asszony úgy öltözteti a férfit, mintha a felesége lenne, már nagy bizalmi légkört teremt (addig semmiféle jelét nem adta ugyanis Nathan iránti vonzalmának). Amikor a vállvértet kezdi a férfira erősíteni, a két alak összeborul, és megtörténik az "ajkak összeérintése". De nem több. Egy szó sem hangzik el. De az, ahogy utána a nő a férfihoz hozzásimul hátulról, abban minden vallomás benne van (minden, amit addig nem mondott ki: hogy szereti, hogy félti, hogy nem akarja elveszíteni...). Mindennél többet mond.
Szerintem észbontó, mennyire eltalált jelenet, mennyire intim, és mennyire nincs szükség többre!
Ha már itt tartunk, van még egy oka annak, hogy meg kell állnunk még nagyon kezdetleges szinten a testi vágyak kifejezésében. Maga a teljes testi önátadás, nem ott kezdődik, hogy elkezdünk levetkőzni és az ágyra dőlünk, azaz nem a szeretkezésnél kezdődik (most tekintsünk el a más módozatok taglalásától... :D ). Nem, ez a végkifejlet. Odáig azonban különböző egymásra épülő érintések sorozata vezet el. Ez egy folyamat, amelynek a sejtelmesség, játékosság, az erotika igenis meghatározó része. Kezdődik pl. egy pajkos összevillanásával a szemeknek, és folytatódik - nem csak pillanatok, esetleg az egész nap folyamán - különböző más gesztusokkal. Egy kézfogással, egy öleléssel, aztán később egy csókkal, majd egész csókzáporral, majd egyre "olyanabb" csókkal, egyre szorosabb ölelkezéssel... és így tovább... Szóval van egy dinamikája, amolyan cressendo testi kifejező eszközökkel. Gondoljunk csak nyugodtan Ravel Bolerojára. Ez az a zenemű ami bizony a testi önátadásról, a szeretkezésről szól... Az egész nagyon halkan indul, és aztán szép lassan újra és újra ismételgetve a zenei témát egyre hangosabb és hangosabb lesz, míg befejeződik egy harsány fortéban.
Ha mindezzel tisztában vagyunk, könnyebb megállni még azelőtt, mielőtt még egyre jobban belesodródnánk. És belesodornánk vele a másikat is. Ha felértékelődnek számunkra az apró érintések, apróbb dolgok is boldoggá tehetnek bennünket. De ez ugyanúgy azt is jelenti, apróbb dolgok is veszélyessé válhatnak. Nagyon észnél kell lenni, és őrködni magunk és a másik felett.
Ne feledjük: itt a lányoknak nagyobb a felelősségük. Egy lelkiatyám mondta a következő igaz és megszívlelendő szavakat: ha a fiú akarja, de a lány nem, akkor abból nem lesz semmi. De ha egy lány akarja és a fiú nem - az Isten irgalmazzon annak a fiúnak!
Folytatása:
XXVII. Intimitás a keresztény kapcsolatban 6. - Eszközök a tisztaság megőrzéséhez
Előzménye:
XXV. Intimitás a keresztény kapcsolatban 4. - Meddig mehetünk el?
Annak a párnak, aki eltökélte, hogy a tisztaság útján fog járni, nagyon sok akarati döntésre, higgadtságra és lemondásra lesz szüksége terve megvalósításában. Isten azonban a jó elhatározás miatt segíteni fogja majd a párt. Ám ne higgye azt senki, hogy az egész kapcsolatot megmérgezi ez az áldozat. Egyrészt az, amiért vagy akiért áldozato(ka)t hozunk, sokkal értékesebbé válik számunkra. És ez egyre inkább fokozódik, minél többször kell hősiesnek lennünk a másikért. Sőt, Isten kegyelmének köszönhetően lesznek olyan rövidebb-hosszabb időszakok, amikor egyáltalán nem érezzük majd gyötrőnek lemondásunkat. Sőt! Könnyűnek és örömtelinek fogjuk találni. Főleg azért, mert a testiség nem kiélése lehetővé teszi az önátadás vágyának, hogy más csatornákat találjon, ezzel a kapcsolat lelki oldalát gazdagítva, mélyítve, építve. (Hogy hogyan, arról majd lesz még szó később.) Ami igazán nagy kárpótlás fáradtságunkért, tekintve azt, hogy később ez az, ami miatt a tisztaságban kivárt házasságok működőképesebbek és gazdagabb lelkiséggel rendelkeznek. A felek közötti mély lelki kapocs, kialakult harmónia, a "fél szavakból is értjük egymást" sokkal kiegyensúlyozottabbá teszi a házasságot. Itt ugyanis mindig van lehetőség és bizalom megbeszélni mindent, mivel ez alakult ki a pár múltjában is.
Van egy másik vetülete is annak, hogyha a testi önátadás kifejezésében elég korán megállunk. Sok olyan eleme a testi érintkezésnek, ami a köztudatban eléggé alul van értékelve a teljes testi kontaktushoz képest, sokkal nagyobb jelentőséggel bír majd. Annak, aki megkapta kívánalma tárgyát, nem biztos, hogy egy vállsimítás vagy egy kedves kézszorítás ugyanannyit jelent, mint annak, aki ezekben teljesen megérzi a másik önmagát adni vágyását, megértését, néma szavait. Egész különleges jelentése lesz így egy-egy összepillantásnak, átölelésnek, a karunknál összesimuló egymás mellett ülésnek. Mind az összetartozás és egymásra figyelés kifejeződései lesznek, egyenként fontosak, más-más értelműek.
Ugyanígy felértékelődik majd az arcra, kézre, homlokra, ajakra adott puszik és csókok. A legapróbb kedvesség is fontossá válik.
Persze ez kétélű dolog. Mert minden egyes ehhez hasonló ártalmatlan mozdulatnak és érintésnek megvan a veszélyes megfelelője egészen az "úgy néz"-től (a szakzsrgon a Spielhózniból származik ismét), az "úgy csókol" és "úgy ér hozzám" ill. "úgy ölel"-ig. Ez azt jelenti, hogy szerelmünk érintésében megérezzük a sürgető vágyakozást, a tüzet. Így válik pillanatok alatt finom erotikává mindaz, ami addig az "alapkészletünk" volt a tisztaság megőrzéséhez. Ezért kell nagyon észnél lenni az ilyen töltetű mozdulatoknál és megszakítani az érintkezést.
Egyébként érdekes dolog az is, hogy amíg nyugaton nagyon soknak kell történnie ahhoz, hogy erotikusnak tartsuk (ez mutatja azt, mennyire túl vagyunk telítve vele, mert sokkal nagyobb "adag" kell belőle, hogy hasson ránk...), addig keleten az erotika nagyon kevés dologban is átütő. Pl. vegyük a régi japán regények világát. Ott még egy-egy köntös szegélyének megfogása is nagyon nagy boldogságot volt képes okozni. (És a legteljesebb bensőségességet és testi átadottságot az a gondolat fejezte ki, hogy még a köntösük sem választja el egymástól a párt...) Furcsa párhuzam, de amikor ezen a fordulaton gondolkodtam napi tevékenységeim közepette, eszembe jutott a vérfolyásos asszony gyógyulása. Jézus köntösét érintette meg, és Jézus mégis érezte: erő áramlik ki belőle. Tehát az evangélium hirdetésének idejében élő keleti emberek számára is valóságos érintés, ha valakinek a ruháját fogjuk csak meg. Gondoljunk a kisgyerekre, aki a ruhánkba kapaszkodik, és úgy érzi, hozzánk tartozik így...
Vagy rengetegszer láttam japán filmekben, rajzfilmekben azt, hogy az addig ki nem fejezett érzéseket nem szavakban mondják el, hanem egy hirtelenül ható öleléssel (inkább hátulról, mint elölről).
A keleti emberek számára (és már szó volt arról, hogy mi vonzó számukra) az elképzelhető legerotikusabb érintés nem más, mint az ajkak összeérintése! Vagyis a csók. Nem is hinnénk, hogy náluk mennyivel tüzesebb és épp ezért bensőségesebb jelentőséggel bír az ajkak találkozása.
Az egyik legjobb illusztrációja ennek a keleti "visszafogott" erotikának Az utolsó szamuráj egyetlen csókjelenete. Taka megkéri Nathan Algrent, viselje elhunyt férje páncélját a végső csatában. Maga segít Algrennek felölteni a páncélt és alá a ruházatot.
Maga az a tény, hogy az asszony úgy öltözteti a férfit, mintha a felesége lenne, már nagy bizalmi légkört teremt (addig semmiféle jelét nem adta ugyanis Nathan iránti vonzalmának). Amikor a vállvértet kezdi a férfira erősíteni, a két alak összeborul, és megtörténik az "ajkak összeérintése". De nem több. Egy szó sem hangzik el. De az, ahogy utána a nő a férfihoz hozzásimul hátulról, abban minden vallomás benne van (minden, amit addig nem mondott ki: hogy szereti, hogy félti, hogy nem akarja elveszíteni...). Mindennél többet mond.
Szerintem észbontó, mennyire eltalált jelenet, mennyire intim, és mennyire nincs szükség többre!
Ha már itt tartunk, van még egy oka annak, hogy meg kell állnunk még nagyon kezdetleges szinten a testi vágyak kifejezésében. Maga a teljes testi önátadás, nem ott kezdődik, hogy elkezdünk levetkőzni és az ágyra dőlünk, azaz nem a szeretkezésnél kezdődik (most tekintsünk el a más módozatok taglalásától... :D ). Nem, ez a végkifejlet. Odáig azonban különböző egymásra épülő érintések sorozata vezet el. Ez egy folyamat, amelynek a sejtelmesség, játékosság, az erotika igenis meghatározó része. Kezdődik pl. egy pajkos összevillanásával a szemeknek, és folytatódik - nem csak pillanatok, esetleg az egész nap folyamán - különböző más gesztusokkal. Egy kézfogással, egy öleléssel, aztán később egy csókkal, majd egész csókzáporral, majd egyre "olyanabb" csókkal, egyre szorosabb ölelkezéssel... és így tovább... Szóval van egy dinamikája, amolyan cressendo testi kifejező eszközökkel. Gondoljunk csak nyugodtan Ravel Bolerojára. Ez az a zenemű ami bizony a testi önátadásról, a szeretkezésről szól... Az egész nagyon halkan indul, és aztán szép lassan újra és újra ismételgetve a zenei témát egyre hangosabb és hangosabb lesz, míg befejeződik egy harsány fortéban.
Ha mindezzel tisztában vagyunk, könnyebb megállni még azelőtt, mielőtt még egyre jobban belesodródnánk. És belesodornánk vele a másikat is. Ha felértékelődnek számunkra az apró érintések, apróbb dolgok is boldoggá tehetnek bennünket. De ez ugyanúgy azt is jelenti, apróbb dolgok is veszélyessé válhatnak. Nagyon észnél kell lenni, és őrködni magunk és a másik felett.
Ne feledjük: itt a lányoknak nagyobb a felelősségük. Egy lelkiatyám mondta a következő igaz és megszívlelendő szavakat: ha a fiú akarja, de a lány nem, akkor abból nem lesz semmi. De ha egy lány akarja és a fiú nem - az Isten irgalmazzon annak a fiúnak!
Folytatása:
XXVII. Intimitás a keresztény kapcsolatban 6. - Eszközök a tisztaság megőrzéséhez
Előzménye:
XXV. Intimitás a keresztény kapcsolatban 4. - Meddig mehetünk el?
Nagyon tetszenek az írásaid, rendszeresen olvasom az oldalad. Ha lesz időd és kedved, jó lenne, ha a gyereknevelésről is írnál részletesebben. Csak így tovább :) Éva
VálaszTörlésKöszönöm szépen!
TörlésAmi a gyereknevelést illeti, mai napig nagyon sokat tanulok én magam is róla. Ma is nagyon sok újat, Istennek hála. Gondoltam, hogy arról fogok írni bejegyzést.
De megfontolom a kérésed mindenképp.
Ha van kedved, addig is olvasd el baba-mama klubunk oldalán azt a néhány cikket, amit a gyereknevelés evéssel kapcsolatos részéről írtam, Kínáló címen.
http://kertvarosibabamama.blogspot.com/2012/01/kinalo-bevezeto.html
Nagyon szépen köszönöm a dicséretet és a biztatást, nagyon jól esnek! :D
Szia! Most fedeztem fel, hogy Te is idézted Ákos Érintő c. dalát. És milyen jó, hogy pont ugyanazt értjük alatta! :) Ezek szerint mégse olyan szubjektív értelmezés az enyém. És tök jó, hogy mi értjük, mint jelent... :-)
VálaszTörlésAz igazsághoz hozzátartozik, hogy nálad olvastam (nem hallgathattam meg, mert épp aludt körülöttem mindenki)... :D
TörlésDe ha nem baj, nem vesződtem azzal, hogy megemlítsem ezt a tényt.
Magát a hasonlatot már ismertem jegyesoktatási hittanokról, vagy talán a Megismerkedéstől a házasságig c. könyvből. Nagyon jó kis hasonlat, és köszönöm, hogy emlékeztettél rá!!!
Dehogy baj! Ugyan már, nem vagyok lemezkiadó cég, hogy jogdíjat szedjek, vagy ilyenek...
TörlésHuh... °^^ Nagyon megkönnyebbültem, hogy nem leszek hivatalosan is felszólítva bírság fizetésére! :P
TörlésKösz, hogy felhívtad az Ákos dalra a figyelmemet! :D