Mércékről, szerelemről és szeretetről 1. - Mércék
Mércék
Az előző részben hagytam némi kétséget afelől mit értek a mérce alatt, amely segít nekünk kiszűrni a világon létező hatalmas férfinépből a megfelelő, párkapcsolatra és házasságra alkalmas delikvenst. Természetesen ez nem kezdődik úgy, hogy "legyen kék a szeme"... Nincs értelme testi külsőségeket a mércénkbe bevenni. 1) és legfontosabb indok: irtó nagy sekélyességre vall, ha így teszünk. Nem lehet jövendő életünk alapja egy testi tulajdonság, mert az idővel így is úgy is megváltozik. No jó, a kék szem nem, de azért lesznek körülötte ráncok előbb vagy utóbb. Ha csak a külső szépségre áhítozunk, elveszíthetünk sokkal fontosabb belső tartalmakat. Erről szóló legjobb meseterápia A Szépség és a Szörnyeteg. Ismerjük mind. A szép, de gőgös lelkű királyfit a tündér szörnyeteggé változtatja, s addig így is kell maradnia, míg valaki így megszereti. Ekkor jön a képbe a legszebb lány és szerelmével megtöri az utolsó pillanatban az átkot. A két esemény között azonban ott a csendes időszak, míg a Szörnyeteg a szerelem és szeretet hatására megszépül szinte Szépség számára. Bizony. Megszerette és azt se bánná, ha szörnyeteg maradna a Szörnyeteg. Mi több, nem is tud róla, hogy igazából egy szép királyfi volt.
Ennek a mesének a lényege az, hogyha szeretettel nézünk valakit, megszépül számunkra. Nincs szükség már semmi varázslatra, maradhat mások számára csúnya, ha nekünk a legszebb. S ami a legfontosabb, hogy ez a fajta szépség a belső szépségből és jóságból fakad és sugárzik ki. Anne Shirley panaszolja az Anna folytatásában Marillának, hogy Diana Berry férjhez megy a kis pufók Fred Wrighthoz. Mentegeti Dianát, mert saját maga sose menne hozzá egy ilyen egyszerű fiúhoz (persze, ha ott van neki Gilbert Blythe... :-) ). És említi azt is, amit Diana mondott neki: hogy Fred jólelkű. Erre Marilla megjegyzi: ez a legfontosabb. "Te se mennél hozzá egy gonosz férfihoz." És itt van a kutya elásva. A belső értékek és értékrendek meghatározása sokkal fontosabb, mint az kék-e a szeme a leendő férjünknek.
Saját tapasztalatomból is ugyanezt mondhatom. Első barátomat és elenyésző mennyiségű (1-2) más fiút kivéve, azok a srácok, akikkel jártam, vagy akikbe szerelmes voltam mind szőke-szőkésbarna hajúak és kék szeműek voltak. Férjem azonban barna hajú és barna szemű... Ennyit a testi vonásokról...
Persze tudom én, mindenki herceget vár, jóképű lovagot, de az mindenki számára másmilyen.
Mit fontos hát a mércébe belevenni? Például az egyforma értékrend követelményét. Nagyon nehéz úgy egységet alkotni, ha a feleknek nincs egységes értékrendjük. Nálunk keresztény lányoknál ez ugye azt jelenti, legyen a másik is keresztény. Miért érdemes ezt kikötni? Könnyebb együtt Isten felé fordulni, és hatalmas előnyt jelent a közös dicsőítés és közös Isten-élmények. Aztán az erkölcsi vonzata ennek a dolognak szintén fontos. Ugyanis sokkal könnyebb a tisztaságot őrizni kegyelmi védernyőben, közösen a másikkal, aki még vigyáz is ránk (ez a legjobb eset, itt most nincs szó azokról a névlegesen keresztény fiatalokról, akik egyébként a világ szerint élnek), mint olyasvalakivel, akivel még a hitünket sem tudjuk megosztani. Nem várhatjuk a világi barátunktól ugyanis azt, megértse, miért fontos nekünk a házasságig őrzött szűzi tisztaság, s ha meg is érti, nem biztos, hogy ő ezt hosszú távon respektálni tudja. Márpedig nehéz dolgunk van, ha egyik kezünkben vakolókanál, másikban pedig kard van... (utalás egy előző részre, Elisabeth Eliott könyvére) Nagy veszélynek tesszük ki magunkat. Persze léteznek megtérések, de az sem jó, ha azzal kezdem, hogy meg akarom a páromat változtatni. A mártírkodásnak itt pedig semmi helye. A házasság nem jótékonysági intézmény. Legtöbbször ugyanis aki úgy megy bele, hogy majd ő imádkozik a férjéért és megtéríti, később tapasztalja, hogy a világi csábítás lehúzza, nincs aki támogassa, s máris ott van, hogy ő sem jár templomba, s nem gyakorolja a hitét.
A közös értékrendben jó ha benne van a közös politikai és világnézet is. Ez is nagyon jó, ha megvan.
Van még egy dolog, amire nem szoktunk gondolni, de tapasztalatból mondom, nem árt ha mégis gondolunk a józan ész nevében. A közös szellemi színvonal. Ez fontos lenne a felek számára, ha meglenne, de ezt a mércénkbe nem szoktuk beleépíteni. Volt egy barátnőm, akinek nem volt ez benne a mércéjében. És egy olyan barátot kapott ki, aki jóval alatta volt. Egyszerűen sohasem tudta kirobbantani a kényelem- és öncentrikus gondolatvilágából. Még annyira sem, hogy ha megbántotta a barátnőmet, akkor tisztességesen bocsánatot kérjen tőle. Egy másik ismerősöm szerelemből ment férjhez. (Miért, nem abból kell férjhez menni? Majd később kifejtem erre a választ...) Nem vette észre ezt az - régi csúnya kifejezéssel élve - osztálykülönbséget. Őt nem zavarta különösebben. Tanult, diplomázott, gyermeket vállalt, majd tanítani kezdett. Férje azonban kisebbségi komplexusokkal küzdött emiatt. Lassanként minden vitájuk letorkolásban végződött, s az ismerősöm "túl okos pi**a"-ként szerepelt ezekben. A másik ok, ami miatt ez fontos, mert van egyfajta törvényszerűség. Ha nagy különbség van a két szellemi színvonal között, akkor nagyobb százalékban végződik úgy az eset, hogy kiegyenlítődik lefelé... Azaz az, aki feljebb volt a szellemi színvonalban, deklasszálódik. Csak kis százalékban fordul elő ugyanez fordítva.
Aztán jöhetnek a felsorolásban a számunkra értékes és fontos belső tulajdonságok. Ezek abból állnak, mit becsülünk legtöbbre egy férfiban. Pl. legyen okos, fel tudjak rá nézni, legyen megbízható, jószívű, határozott és férfias, mégis gyöngéd, szeresse a gyerekeket és az állatokat, legyen jó a humora... Aztán jöhet még ez-az, ami speciális. Nálam szerepelt ilyen a listán: legyen cserkész (vagy cserkész múltja). És ez nekem bevált. :D De szerencsésebb a hasonló érdeklődési kört megcélozni. Pl. szeressen táncolni vagy olvasni, zenét hallgatni, szeresse a sportokat... stb. Ez nem mindig válik be, de azért jól jön.
Akinek a mércéje ilyen elemekből áll, és kész a mércéjét Isten döntésének alávetni, annak könnyebb dolga van. Csak ne ijedjünk meg, ha a hálónkon nem sok hal vagy egy sem akad fenn. Nem igen szaladgálnak a világon százával az ilyen férfiak... De egy biztosan létezik. Az, akit Isten neked rendelt (amennyiben családos hivatásra vagy elhívva...) Érdemes ezeket imában Isten elé tárni és vele megvitatni, Ő mit javasol bele- illetve elvenni a listából.
Az előző részben hagytam némi kétséget afelől mit értek a mérce alatt, amely segít nekünk kiszűrni a világon létező hatalmas férfinépből a megfelelő, párkapcsolatra és házasságra alkalmas delikvenst. Természetesen ez nem kezdődik úgy, hogy "legyen kék a szeme"... Nincs értelme testi külsőségeket a mércénkbe bevenni. 1) és legfontosabb indok: irtó nagy sekélyességre vall, ha így teszünk. Nem lehet jövendő életünk alapja egy testi tulajdonság, mert az idővel így is úgy is megváltozik. No jó, a kék szem nem, de azért lesznek körülötte ráncok előbb vagy utóbb. Ha csak a külső szépségre áhítozunk, elveszíthetünk sokkal fontosabb belső tartalmakat. Erről szóló legjobb meseterápia A Szépség és a Szörnyeteg. Ismerjük mind. A szép, de gőgös lelkű királyfit a tündér szörnyeteggé változtatja, s addig így is kell maradnia, míg valaki így megszereti. Ekkor jön a képbe a legszebb lány és szerelmével megtöri az utolsó pillanatban az átkot. A két esemény között azonban ott a csendes időszak, míg a Szörnyeteg a szerelem és szeretet hatására megszépül szinte Szépség számára. Bizony. Megszerette és azt se bánná, ha szörnyeteg maradna a Szörnyeteg. Mi több, nem is tud róla, hogy igazából egy szép királyfi volt.
Ennek a mesének a lényege az, hogyha szeretettel nézünk valakit, megszépül számunkra. Nincs szükség már semmi varázslatra, maradhat mások számára csúnya, ha nekünk a legszebb. S ami a legfontosabb, hogy ez a fajta szépség a belső szépségből és jóságból fakad és sugárzik ki. Anne Shirley panaszolja az Anna folytatásában Marillának, hogy Diana Berry férjhez megy a kis pufók Fred Wrighthoz. Mentegeti Dianát, mert saját maga sose menne hozzá egy ilyen egyszerű fiúhoz (persze, ha ott van neki Gilbert Blythe... :-) ). És említi azt is, amit Diana mondott neki: hogy Fred jólelkű. Erre Marilla megjegyzi: ez a legfontosabb. "Te se mennél hozzá egy gonosz férfihoz." És itt van a kutya elásva. A belső értékek és értékrendek meghatározása sokkal fontosabb, mint az kék-e a szeme a leendő férjünknek.
Saját tapasztalatomból is ugyanezt mondhatom. Első barátomat és elenyésző mennyiségű (1-2) más fiút kivéve, azok a srácok, akikkel jártam, vagy akikbe szerelmes voltam mind szőke-szőkésbarna hajúak és kék szeműek voltak. Férjem azonban barna hajú és barna szemű... Ennyit a testi vonásokról...
Persze tudom én, mindenki herceget vár, jóképű lovagot, de az mindenki számára másmilyen.
Mit fontos hát a mércébe belevenni? Például az egyforma értékrend követelményét. Nagyon nehéz úgy egységet alkotni, ha a feleknek nincs egységes értékrendjük. Nálunk keresztény lányoknál ez ugye azt jelenti, legyen a másik is keresztény. Miért érdemes ezt kikötni? Könnyebb együtt Isten felé fordulni, és hatalmas előnyt jelent a közös dicsőítés és közös Isten-élmények. Aztán az erkölcsi vonzata ennek a dolognak szintén fontos. Ugyanis sokkal könnyebb a tisztaságot őrizni kegyelmi védernyőben, közösen a másikkal, aki még vigyáz is ránk (ez a legjobb eset, itt most nincs szó azokról a névlegesen keresztény fiatalokról, akik egyébként a világ szerint élnek), mint olyasvalakivel, akivel még a hitünket sem tudjuk megosztani. Nem várhatjuk a világi barátunktól ugyanis azt, megértse, miért fontos nekünk a házasságig őrzött szűzi tisztaság, s ha meg is érti, nem biztos, hogy ő ezt hosszú távon respektálni tudja. Márpedig nehéz dolgunk van, ha egyik kezünkben vakolókanál, másikban pedig kard van... (utalás egy előző részre, Elisabeth Eliott könyvére) Nagy veszélynek tesszük ki magunkat. Persze léteznek megtérések, de az sem jó, ha azzal kezdem, hogy meg akarom a páromat változtatni. A mártírkodásnak itt pedig semmi helye. A házasság nem jótékonysági intézmény. Legtöbbször ugyanis aki úgy megy bele, hogy majd ő imádkozik a férjéért és megtéríti, később tapasztalja, hogy a világi csábítás lehúzza, nincs aki támogassa, s máris ott van, hogy ő sem jár templomba, s nem gyakorolja a hitét.
A közös értékrendben jó ha benne van a közös politikai és világnézet is. Ez is nagyon jó, ha megvan.
Van még egy dolog, amire nem szoktunk gondolni, de tapasztalatból mondom, nem árt ha mégis gondolunk a józan ész nevében. A közös szellemi színvonal. Ez fontos lenne a felek számára, ha meglenne, de ezt a mércénkbe nem szoktuk beleépíteni. Volt egy barátnőm, akinek nem volt ez benne a mércéjében. És egy olyan barátot kapott ki, aki jóval alatta volt. Egyszerűen sohasem tudta kirobbantani a kényelem- és öncentrikus gondolatvilágából. Még annyira sem, hogy ha megbántotta a barátnőmet, akkor tisztességesen bocsánatot kérjen tőle. Egy másik ismerősöm szerelemből ment férjhez. (Miért, nem abból kell férjhez menni? Majd később kifejtem erre a választ...) Nem vette észre ezt az - régi csúnya kifejezéssel élve - osztálykülönbséget. Őt nem zavarta különösebben. Tanult, diplomázott, gyermeket vállalt, majd tanítani kezdett. Férje azonban kisebbségi komplexusokkal küzdött emiatt. Lassanként minden vitájuk letorkolásban végződött, s az ismerősöm "túl okos pi**a"-ként szerepelt ezekben. A másik ok, ami miatt ez fontos, mert van egyfajta törvényszerűség. Ha nagy különbség van a két szellemi színvonal között, akkor nagyobb százalékban végződik úgy az eset, hogy kiegyenlítődik lefelé... Azaz az, aki feljebb volt a szellemi színvonalban, deklasszálódik. Csak kis százalékban fordul elő ugyanez fordítva.
Aztán jöhetnek a felsorolásban a számunkra értékes és fontos belső tulajdonságok. Ezek abból állnak, mit becsülünk legtöbbre egy férfiban. Pl. legyen okos, fel tudjak rá nézni, legyen megbízható, jószívű, határozott és férfias, mégis gyöngéd, szeresse a gyerekeket és az állatokat, legyen jó a humora... Aztán jöhet még ez-az, ami speciális. Nálam szerepelt ilyen a listán: legyen cserkész (vagy cserkész múltja). És ez nekem bevált. :D De szerencsésebb a hasonló érdeklődési kört megcélozni. Pl. szeressen táncolni vagy olvasni, zenét hallgatni, szeresse a sportokat... stb. Ez nem mindig válik be, de azért jól jön.
Akinek a mércéje ilyen elemekből áll, és kész a mércéjét Isten döntésének alávetni, annak könnyebb dolga van. Csak ne ijedjünk meg, ha a hálónkon nem sok hal vagy egy sem akad fenn. Nem igen szaladgálnak a világon százával az ilyen férfiak... De egy biztosan létezik. Az, akit Isten neked rendelt (amennyiben családos hivatásra vagy elhívva...) Érdemes ezeket imában Isten elé tárni és vele megvitatni, Ő mit javasol bele- illetve elvenni a listából.
Folytatása:
Előzménye:
Minden szavával egyetértek és tapasztaltam/tapasztalom. :) Várom a folytatást!
VálaszTörlésKöszönöm! :-)
VálaszTörlésTiértetek írok.
Nagyon jól össze vannak szedve a fontos pontok! :)
VálaszTörlésAzt hiszem Isten ingyenes kegyelme kell ahhoz, hogy a szerelem ne pusztító erőként hasson, hanem megnemesítsen minket. Csak tényleg fontos, hogy ne dobjuk el az eszünket és amennyire telik bízzunk Rá mindent. Magánakciókkal sok kárt lehet okozni.
A szerelemhez hozzátartozik a vágyakozás, de nem szabad, hogy ez uralja. A kibontakozott szerelem képes a másik érdekét előtérbe helyezni, és ha kell, lemondani róla.