„Isten a fazekak és serpenyők között jár-kel.”

Kedves önkielégítéssel küzdő Lánytestvérem! A mostani bejegyzésemben egy hathatós fegyverarzenált fogok a kezedbe adni, hogy felvértezzelek a döntéseddel megkezdődő küzdelemre: a harcra az önkielégítés letételéhez. Lényegüket tekintve ezek olyan tanácsok lesznek, amiket ugyanúgy fiúknak is adhatunk, mégis lányoknak lesznek megfogalmazva. Ezek a tanácsok főleg lelkiatyáktól származnak. Tapasztalt gyóntatóktól. Tőlük származik az a jó tanács is, hogy ne válogass ezek között az eszközök között!  Az első kivételével minden tanácsot egyszerre érdemes alkalmazni! Minél több színtéren veszed fel a harcot a kísértéssel, annál erősebb tudsz lenni. Ne válogass tehát, ha teheted, hanem tedd mindet. Amíg egyenként próbálgatod őket, addig védtelenebb vagy, mint egyszerre az egésszel. A 3. tanács természetesen főleg katolikusoknak kivitelezhető, de protestánsoknak ugyanennyire jó megfogadni azt, hogy jobban részt vegyenek a gyülekezeti életben, az istentiszteleteken, és napi szin...

Kedves önkielégítéssel küzdő Lánytestvérem! Ebben a bejegyzésben arra fogunk érveket keresni, hogy valahol a lelked mélyén miért érzed jól, hogy nem jó, amit csinálsz. Hogy miként hat rád ez a cselekedet, és miért akarja Isten, hogy felhagyj vele.  Fontos, hogy higgy benne, hogy lehetséges letenni ezt a szokást/cselekedetet. Mert akkor kész vagy minden áldozatra ezért, és valóban sikerülhet is. Isten minden bizonnyal segíteni fog ebben téged, hiszen Ő akarja, hogy tiszta legyél előtte. És ami nagyon fontos: a tisztaság mindenek feletti, abszolút érték. Olyasvalami, amit épp emiatt vissza lehet nyerni. Meg lehet őrizni, és talán ez a küzdelem közelebb is fog hozni titeket a te Megváltóddal, a mi irgalmas Urunkkal. Rá fogsz jönni, Ő képes neked erőt adni az önuralomhoz, vezethet, hogy amikor neki akarsz fogni, helyette felállj és imádkozz megmenekülésért. Sőt, ha megkéred, adhat neked olyat is, hogy ne érezz rá vágyat. A tisztaság őrzéséről itt találsz további ...

Kedves önkielégítéssel küzdő keresztény Lánytestvérem! Most egy hiánypótló bejegyzés következik, teérted. Hiszen ha idetaláltál, nagyon valószínű, hogy vákuumban érzed magadat. Úgy érzed, bajban vagy, és nagy szükséged lenne segítségre, de nem tudod, kihez fordulj. Talán már kétségbe is estél. Ha önkielégítésről van szó, úgy beszélnek róla keresztény körökben (is), mintha csak a fiúkat érintené ez a probléma. Bár javarészt a fiúkat érinti jobban és tipikusabban, vannak lányok is, akik ezzel küzdenek. De nekik sokkal nehezebb, mert nem hallanak arról, hogy más is ugyanabban/hasonló cipőben járna, mint ők, és így könnyen azt hihetik, csak ők érintettek. Hogy hol és kihez lehet vele fordulni, ki tud tanácsot adni, nagyon nehéz kitalálni. És persze nehéz bátorságot meríteni hozzá, hogy valakit megkeressünk vele, hiszen egyedül mi vagyunk ilyenek - mondja a szégyenérzetünk. Vagy azt, mit fognak gondolni rólunk mások... vagy csak az a valaki, akinek a jó véleménye annyira fontos...

Amikor megpillantottam a Katolikus hitvédelem és megújulás honlapján a cikket melynek címe Jótanács feleségeknek: hagyjátok abba az imádkozást még nem tudtam, mibe nyúlok bele. Valahogy rögtön tudtam, itt a férjért (főleg ha nem hívő) mondott imákról lehet szó, és annyira radikális volt a címe, hogy azonnal el kellett olvasnom. Nem, nem prédikáció volt, amit egy jó humorú, és teológiai tudású pap mondott el, és jelent meg írásban is, hanem tanúság tétel. Egy keresztény asszonyé, Lysa TerKeursté. :D Az alaphelyzet egy számomra nagyon is ismerős kép. Szerintem vagyunk itt egy páran feleségek, akik abszolút tudjuk, miről beszél nőtársunk. :D " Dühös voltam, sértődött, megbántva éreztem magam. Egyfolytában ezen rágódtam, ahogy kezembe vettem a bibliámat, hogy valami áhítatszerűséget végezzek. [...] Becsuktam a bibliát, s eldöntöttem, hogy hatékonyabb lesz, ha inkább imádkozom. Ez olyan kegyes dolog. És annak is éreztem magam, ahogy soroltam Istennek, mi mindent kéne megváltoztat...