„Isten a fazekak és serpenyők között jár-kel.”

Ma ismét főzés közben voltam legközelebb az Úrhoz. Énekelni kezdtem közben. Ez felújított szokásom.  Mert közben hamar Istenhez rendezi a gondolataimat a dalok szövege és dallama. És most csupa Oltári szentséget dicsőítő dal jutott először eszembe. Ugyan becsúszott közéjük egy Salve Regina is, de nem hinném, hogy rontott az összhatáson... :-) Olyan boldog voltam, hogy az Oltáriszentségre gondolhattam. Még láttam is lelki szemeim előtt az oltáron kitett Szentségházat, s benne a hófehér Valóságot. Ekkor egy lelki széllökéstől sugallva, a lelki szemeim előtt megjelent Szentséges Jelenlétbe helyeztem magamat. A zarándok útjának térképe A megváltásról kezdtem néhány gondolat erejéig gondolkozni. Mostanság gyakran eszembe jut. Főleg, mióta láttam  A zarándok útját . Úgy érzem magam, mint Reményteljes, aki az Isten felé fordult, imádságban találkozott vele, de még mindig a Hiúság Vásárában várakozik arra, hogy valakivel elinduljon az úton a Mennyei Város felé. Az én Kereszényem ...

Mostanság szinte kizárólag a lányaimnak énekelek. Altatót, különböző gyerekdalokat, és bánat elleni gyógyírt. Szerencsém van. Sok jó dalt szeretnek. Cicukám altalójának nincs nagy palettája. Általában 2-3 (vagy inkább 2-4) dal közül szokott kérni. A nagy kedvenc a Kaláka egyik megzenésített Weöres Sándor verse, a Nyári este. Árnyak sora ül a réten. Nyáj zsong be a faluvégen. Zúg-dong sűrű raj a fákon.  Békák dala kel az árkon. Bim-bam! torony üregében érc-hang pihen el az éjben. Csillag süt a szeder-ágra. Lassan jön a pásztor álma. Rezgő-fű a feje alja. Nyár-éj ege betakarja. Bim-bam! torony üregében érc-hang pihen el az éjben. Nekem erről mindig egy létező idill jut eszembe. Alsópetény. Apám háza. Nyár, éjszaka, tücsökmuzsika. A pillék és szúnyogok a lámpaoszlop fényében tolonganak. A békák kuruttyolnak, a ház melletti árokból fölkapaszkodik a hangjuk az emeleti szobába, ahol éppen alszik a család. A gyerek szuszog, a férj fordul - nyikordul az ágy fája. Én az ...