„Isten a fazekak és serpenyők között jár-kel.”

Kedves önkielégítéssel küzdő Lánytestvérem! A mostani bejegyzésemben egy hathatós fegyverarzenált fogok a kezedbe adni, hogy felvértezzelek a döntéseddel megkezdődő küzdelemre: a harcra az önkielégítés letételéhez. Lényegüket tekintve ezek olyan tanácsok lesznek, amiket ugyanúgy fiúknak is adhatunk, mégis lányoknak lesznek megfogalmazva. Ezek a tanácsok főleg lelkiatyáktól származnak. Tapasztalt gyóntatóktól. Tőlük származik az a jó tanács is, hogy ne válogass ezek között az eszközök között!  Az első kivételével minden tanácsot egyszerre érdemes alkalmazni! Minél több színtéren veszed fel a harcot a kísértéssel, annál erősebb tudsz lenni. Ne válogass tehát, ha teheted, hanem tedd mindet. Amíg egyenként próbálgatod őket, addig védtelenebb vagy, mint egyszerre az egésszel. A 3. tanács természetesen főleg katolikusoknak kivitelezhető, de protestánsoknak ugyanennyire jó megfogadni azt, hogy jobban részt vegyenek a gyülekezeti életben, az istentiszteleteken, és napi szin...

Kedves önkielégítéssel küzdő Lánytestvérem! Ebben a bejegyzésben arra fogunk érveket keresni, hogy valahol a lelked mélyén miért érzed jól, hogy nem jó, amit csinálsz. Hogy miként hat rád ez a cselekedet, és miért akarja Isten, hogy felhagyj vele.  Fontos, hogy higgy benne, hogy lehetséges letenni ezt a szokást/cselekedetet. Mert akkor kész vagy minden áldozatra ezért, és valóban sikerülhet is. Isten minden bizonnyal segíteni fog ebben téged, hiszen Ő akarja, hogy tiszta legyél előtte. És ami nagyon fontos: a tisztaság mindenek feletti, abszolút érték. Olyasvalami, amit épp emiatt vissza lehet nyerni. Meg lehet őrizni, és talán ez a küzdelem közelebb is fog hozni titeket a te Megváltóddal, a mi irgalmas Urunkkal. Rá fogsz jönni, Ő képes neked erőt adni az önuralomhoz, vezethet, hogy amikor neki akarsz fogni, helyette felállj és imádkozz megmenekülésért. Sőt, ha megkéred, adhat neked olyat is, hogy ne érezz rá vágyat. A tisztaság őrzéséről itt találsz további ...

Kedves önkielégítéssel küzdő keresztény Lánytestvérem! Most egy hiánypótló bejegyzés következik, teérted. Hiszen ha idetaláltál, nagyon valószínű, hogy vákuumban érzed magadat. Úgy érzed, bajban vagy, és nagy szükséged lenne segítségre, de nem tudod, kihez fordulj. Talán már kétségbe is estél. Ha önkielégítésről van szó, úgy beszélnek róla keresztény körökben (is), mintha csak a fiúkat érintené ez a probléma. Bár javarészt a fiúkat érinti jobban és tipikusabban, vannak lányok is, akik ezzel küzdenek. De nekik sokkal nehezebb, mert nem hallanak arról, hogy más is ugyanabban/hasonló cipőben járna, mint ők, és így könnyen azt hihetik, csak ők érintettek. Hogy hol és kihez lehet vele fordulni, ki tud tanácsot adni, nagyon nehéz kitalálni. És persze nehéz bátorságot meríteni hozzá, hogy valakit megkeressünk vele, hiszen egyedül mi vagyunk ilyenek - mondja a szégyenérzetünk. Vagy azt, mit fognak gondolni rólunk mások... vagy csak az a valaki, akinek a jó véleménye annyira fontos...

Az Irgalmasság Szentéve van. Talán ez a magyarázat. De akár lehet más indok is, ami miatt Isten épp ezt az esztendőt választotta arra, hogy meghallgassa évek hosszú sorának imáit, és megmutassa a választ. Akárhogy is, a bőrömön érzem a kiáradt kegyelmeket, amiket ezzel nyertem. Milyen érzés? Nagyon vegyes. Egyrészt örülök, és hálás vagyok, mert meghallgattattam. Hálás vagyok a lehetőségért, hogy felismerhetek, változhatok, jobb lehetek. Másrészt szomorú vagyok, mert látom, mennyire akadályoztam eddig Isten működését. Hogy mennyire bezárkóztam, hogy megkövült a szívem, hogy a hibát másokban kerestem. Bizony, be kell valljam, fáj is, mert látom, mennyire sok fájdalmat okoztam eddig, másoknak elsősorban és magamnak is. Mennyit aggódtam és rettegtem, dühöngtem, hisztiztem és hányszor borultam ki, mennyit elégedetlenkedtem és panaszkodtam... Még leírni is fáj ezt a sok negatív érzést és cselekedetet. És most a frissen megkezdődött átmeneti állapotban bizony szenvedést okoz az új és ...