„Isten a fazekak és serpenyők között jár-kel.”

Az Égiposta c. filmet annak idején nagyon sokszor néztem meg, mert rendkívül tetszett. Nem hittem hogy az "Istennek szóló levelek" témakörben lesz egy ennél sokkal jobb alkotás. Pedig mégis! És a legszebb az benne, hogy igaz történeten alapul! Mindig a valóság a legszebb... :D Taylor rákos, és a betegsége nem csak neki, a környezetének (családjának, barátainak, iskolatársainak, szomszédainak) is nagy nehézségeket okoz. Sőt, még talán a kisfiú viseli a legjobban helyzetét. Meg is van a titka annak, hogy miért: Taylor minden nap ír egy levelet Istennek. Ezzel tartja a kapcsolatot Vele. És bár a postán megrekednek a levelek, úgy tűnik, mégis eljutnak Istenhez, mert Isten teljesíti azokat a dolgokat, amelyeket Taylor tőle kér. Úgy tűnik, az ő példája erőt ad a többieknek is, hogy elfogadják Isten Kis Harcosának különös életállapotát.  Brady alkoholizmusba menekül kisiklott élete elöl. Ám egy nap főnöke, a postamester, rábízza azt a körzetet, ahol Taylor is lakik. Brady megisme...

Vagy egy hónapja lehetett, épp a Babóca keresztelője utáni napon kimenőt kaptam, mert addig megfeszített erővel dolgoztam a keresztelő utáni vendégség sikeréért. Egyik kedves barátnőm elhívott, hogy nézzük meg ezt a filmet. A levlistán, ahol megismerkedtünk Barátnőmmel, nagyon méltatták, hát uccu neki, bevettük magunkat az Uránia mozi gyönyörűséges vetítőtermébe, és leültünk, hogy megnézzük ezt a dokumentumfilmet. Magam is meglepődtem rajta, milyen személyes, milyen csodálatos, magával ragadó és egyáltalában nem unalmas tanúságtevő film volt ez egy fiatal papról, Pablo Domínguezről. A film rendezője maga mondja el, hogyan ismerkedett meg vele, s megszólaltatja benne barátait, szüleit, hogy ők mondják el, milyen volt, hogyan élt, és hogyan halt meg. Ő egy olyan csodálatos egyéniségű pap volt, amilyet mindenki szeretne magának. Humoros volt, szerette a gyerekeket, az embereket úgy általában, komolyan vette a hivatását, és teljesen annak élt. Mindig rendelkezésére állt az embereknek. N...

"Tudjuk, hogy az Istent szeretőknek minden a javukra válik, azoknak, akik az ő végzése értelmében meghívást kaptak, hogy szentek legyenek." (Róm 8,28) Az "oroszlán barlangjában" kedden jártam , az orvosomnál szerdán, CTG után. Aznap beutalt engem a kórházba és mondta, másnap jelentkezzek az illetékes kórház szülészeténél és vetessem fel magam. Hulla fáradt voltam. És amikor belegondoltam abba, mi minden történik velünk, ha ezt az utat választom, akkor belesajdult minden tagom. Megbeszéltem a férjemmel és kollektív engedetlenséget követtem el. Otthon maradtam csütörtökön, és pihentem. Valahogy éreztem, hogy másnap pénteken lesz a nagy nap. Tudtam, a péntek sem véletlen, hogy kegyelem az, hogy Jézus szenvedésének napján történik a dolog. (Arról sejtelmem sem volt, hogy aznap lesz Boldog Salkaházi Sára emléknapja, a védőszenté, akit születendő babánknak választottunk. Erről a kegyelemről csak később értesültünk. :D ) Valami érdekes is történt aznap. Addig voltak ...

"Tudjuk, hogy az Istent szeretőknek minden a javukra válik, azoknak, akik az ő végzése értelmében meghívást kaptak, hogy szentek legyenek." (Róm 8,28) Ott hagytuk el, hogy bizalmi döntésre várakozunk. Én és az Ember bizonytalanok voltunk. Vajon mennyi esélyünk van, mik a lehetőségeink? Képtelenek voltunk reálisan felmérni ezeket. Közben az orvosom mondott dolgokat, de sokszor általánosságban, nem rám vonatkoztatva (vagy csak én nem figyeltem igazán?). Minden esetre ő igyekezett legjobb tudása szerint eljárni, még akkor is, ha én nem értettem meg, mit miért mond, és nem magyaráztattam el vele. Írtam aztán az egyik levelezőlistára, imát kérve az ügyért. Ezen a levelezőlistán fenn volt a dúla ismerősöm is. Szinte azonnal írt nekem magánban egy levelet, hogy hívjam fel, beszéljük meg. Megtettem, ő pedig sok kételyt eloszlatott. Segített megérteni, hogy amit szeretnénk, nem lehetetlenség, csak kevés azon a helyen, ahová tartozom, a szakmai tapasztalat erről, mert ott a protok...

Hogy mennyire abszolút érték a tisztaság, azt legjobban a tisztaság vértanúja, Goretti Mária élete és halála mutatja.  Azt hogy ennek a múlt századi kis szentnek a példája mennyire aktuális a mai napig is, nem is gondolnánk. Pedig így van. Talán ma még jobban tudjuk őt csodálni, talán jelenünkben még több értelmet és aktualitást nyer régi tette, mellyel beírta magát az emberiség és a szentek történetébe: akár a halál árán sem engedett a tisztátalanságnak, és megbocsátott annak, aki meg akarta őt többször is erőszakolni, később pedig indulatában többször is halálosan megszúrta. Talán képesek leszünk azonosulni bátorságával, mellyel az életnél is jobban szerette Isten akaratát. Íme egy csodálatos és ma is aktuális írás róla, Ágnes testvér tollából, mely az Új Emberben jelent meg mintegy 10 évvel ezelőtt. Egyik levelező listán hívták fel rá a figyelmem, és nagy élmény volt olvasni a sorokat! Remélem nektek is annyira fog tetszeni ez a cikk, mint nekem! http://ujember.kat...

"Tudjuk, hogy az Istent szeretőknek minden a javukra válik, azoknak, akik az ő végzése értelmében meghívást kaptak, hogy szentek legyenek." (Róm 8,28) Amikor az előző posztban leírtakon mentem keresztül, kaptam valakit magam mellé Istentől, aki csodálatosan segített engem. Egy kedves Olvasómat, Ajándékot. Amikor először váltottunk levelet, még nem tudtam, milyen kincs lesz ő nekem, és hogy Isten mennyire segít majd nekem rajta keresztül. Ajándéknak csodálatos szülés-születés története van. Bár olvashattad volna te is, kedves Olvasóm, azt a csodálatos tanúság tételt Isten szeretetéről, amit leveleiben megosztott velem! Remélem, mihamarább meg fogja írni, hogy mások is elolvashassák. Boldog lennék, ha akár a saját blogomon közkinccsé tehetném... Ajándék ugyanis két császár metszés után megkapta a kegyelmet, hogy a harmadik babája hüvelyi úton szülessen meg. Sok ima, Isten akaratába belehelyezkedés, bizonytalanság, ismeret szava és kísértés mentén jutott el idáig. Valódi ...

"Tudjuk, hogy az Istent szeretőknek minden a javukra válik, azoknak, akik az ő végzése értelmében meghívást kaptak, hogy szentek legyenek." (Róm 8,28) Egy csodálatos történet következik most, kedves Olvasóm. Egy hálaadás. Egy tanúságtétel. A harmadik kisbabám születésének története. Egy nagy megtapasztalásé. Annak a megtapasztalásáé, hogy azt kell elvennünk Isten kezéből jó szívvel, amit Ő ad nekünk. A történet valahol ott kezdődik, hogy volt bennem az előző két szülésem után egy mérhetetlen nagy vágyakozás: vágyakozás arra, hogy bár eddig császármetszéssel jöttek világra gyermekeim, a harmadik természetes úton szülessen meg. Ez a vágyam az előző gyermekemnél is megvolt. Nem adatott meg. De a vágyam azután, hogy megtapasztaljam a természetes szülést, nem csökkent. Nem értettem és nem tudtam - azon kívül, hogy így alakult - miért volt szükség a második császárra. Bár az elsőről tudtam, hogy életmentő volt. Csak azt tudtam, a kórházi protokoll megkötötte az orvosom kezét,...

Tegnap láttam ezt a pólót Mária Magdaléna kiemelésében a Magyar Kurírról . William Swinimert többször is érte büntetés iskolája részéről (írja a Kurír cikkében), mert szerintük pólója felirata -"Life is wasted without Jesus" azaz "Az élet Jézus nélkül hiábavalóság" - diszkriminatív és gyűlöletkeltő a nem vallásos ember- és diáktársak felé. Íme, ismét egy remek megnyilvánulása a kettős mércének, amivel minket, Jézus követőit mérnek. (A többi Istent, Jézust mocskoló feliratú pólóra nem hördülnének ennyire fel... Sőt, fel se hördülnének... Elgondolkodtató...) Ha a szíveden kívül, a rejtekből előjőve, az ajkadon és pólódon hordod az Igazságot, bizony üldöztetést fogsz szenvedni érte. De ne feledjük Jézus azt mondta: boldogok, akik érte üldöztetést szenvednek! Így ez a bátor srác is. Egy régi kép Falcaoról Emellé a póló mellé szeretnék most fűzni egy másikat is, amit talán nem fognak ennyi megvetéssel övezni (bár igyekeznek a híradások képeiről minél inkább kihag...

A sorozatom kapcsán írtam már arról, milyen a helyes önszeretet és miért van rá szükség. Ám az önbizalmat és a helyes önszeretetet kialakítani rendkívül nehéz, főleg, ha te is - mint én - önmarcangoló személyiség vagy alapból, vagy "csak" serdülsz épp... Amikor én jártam a serdüléskor abban a cipőben, hogy nem tudtam nem utálni magam, akkor ajánlottak nekem a környezetemben lévő  keresztény körökben olyan könyveket, amelyek segítik az embert abban: elfogadja magát olyannak, amilyen. Egyik kedvencem ezek közül az írások közül  Mácz István: Örülj velem! c. könyve. Kis szösszenetekből áll össze. Szét lehet osztani tehát, és minden nap elolvasni egy-egy dolgot, ami miatt örömünk telhet magunkban, a világban, az emberekben. Az én lelkemnek nagyon jót tett. És kezdtem megszeretni az orromat is, pedig azt akkor nagyon utáltam magamban. :D Az öröm, a lélekből jövő nevetés - és épp ezért a humor is - igazi gyógyir minden embernek, aki túlzásba viszi az önmagába fordulást, a gőgöt, ...

Amikor megpillantottam a Katolikus hitvédelem és megújulás honlapján a cikket melynek címe Jótanács feleségeknek: hagyjátok abba az imádkozást még nem tudtam, mibe nyúlok bele. Valahogy rögtön tudtam, itt a férjért (főleg ha nem hívő) mondott imákról lehet szó, és annyira radikális volt a címe, hogy azonnal el kellett olvasnom. Nem, nem prédikáció volt, amit egy jó humorú, és teológiai tudású pap mondott el, és jelent meg írásban is, hanem tanúság tétel. Egy keresztény asszonyé, Lysa TerKeursté. :D Az alaphelyzet egy számomra nagyon is ismerős kép. Szerintem vagyunk itt egy páran feleségek, akik abszolút tudjuk, miről beszél nőtársunk. :D " Dühös voltam, sértődött, megbántva éreztem magam. Egyfolytában ezen rágódtam, ahogy kezembe vettem a bibliámat, hogy valami áhítatszerűséget végezzek. [...] Becsuktam a bibliát, s eldöntöttem, hogy hatékonyabb lesz, ha inkább imádkozom. Ez olyan kegyes dolog. És annak is éreztem magam, ahogy soroltam Istennek, mi mindent kéne megváltoztat...

Az együttjárás a megismerkedés ideje. Még akkor is, ha régtől fogva ismeri a pár egymást, felfedezni a másikat lehetséges társamként eljövendő életemre: egészen más dimenzió, mint eddig. Van egy nagyon igaz mondás: ne azt válasszuk házastársnak, akivel együtt tudnánk élni, hanem azt, aki nélkül nem tudnánk élni. Ugyanis az előbbi feltételezi azt, kényelmesen megvagyunk az illetővel. De a házasságban nem erre van szükség - első sorban. Nem az fontos feltétlenül, hogy mindenben egyezzünk. Sokszor épp az ellentétek vonzzák egymást - ahogy a közhely tartja - és ez sem baj, sőt! (Majd kicsit később írok róla, miért.) A lényeg az, hogy a másik az összes számomra idegesítő tulajdonságával együtt is annyira fontos nekem, hogy képtelen lennék az életemet nélküle leélni. És nem csak a szerelem érzése miatt. Hanem egyszerűen mert látjuk: kiegészítjük egymást. Testi és lelki értelemben egyaránt. Az együttjárás alatt megkezdődik az a folyamat, ami a házasságban sem ér véget: összecsiszolódunk. ...

Ez a neve annak a helynek, ahová a rossz időjárás és az útlezárás elől 5 idegen behúzódik, miután Devil biztos úr biztosította őket arról, hogy nem tudnak útjukon továbbmenni, forduljanak vissza. Egyiküknek még korábban feltűnt a "humoros" elnevezésű hely, és javasolja a többieknek is, menjenek oda a helyzet megoldódásáig. Az 5 idegen mind életük fordulópontjához érnek/értek, mikor találkoznak: Kayla, a fiatal lány, aki stoppol ugyan a vihar közeledtét látván, de csak a harmadik autó veszi fel; Nick, a sikeres sportoló és üzletember, aki majdnem elgázolja Kaylát és utána továbbhajt; Hank, aki épp nehezen fogadja el felesége, Catherine, válási szándékát, s aki hall magában egy hangot, hogy vegye fel a stoppost, de felesége rosszallása miatt nem meri megtenni; és Melissa, aki válaszol is a hangra, amit hall, és autójába fogadja a nem túl beszédes lányt. Mikor betérnek, a tulajdonos, Jesus, fogadja őket, és miután hihetetlenül finom vizet kínál nekik (más ital lehetőség nincs...

Kedves Olvasóm! Az Intimitás a keresztény kapcsolatban 6. - Eszközök a tisztaság megőrzéséhez c. rész kapcsán írt bloebb egy megjegyzést, amire úgy éreztem válaszolnom kell. Olvasd el kérlek, a tartalmát és a választ, ha teljesen képben szeretnél lenni. Mert ide most nem szeretném bemásolni. Csak tartalmilag idézem. bloebb az Egyház köréhez tartozó, keresztény személyiségek véleményével szembesített engem az önkielégítés tárgykörében. Ezek a személyek sokak szemében mérvadóak, ezt elismerem (Dr. Dobson, Varga Péter). De véleményük mégsem állja meg a helyét, mert nincs összhangban a keresztény tanítással. Számomra pedig ez a legnagyobb mérce. Ugyan bloebb nek válaszoltam, mégis, további vitákat nem szeretnék lebonyolítani, ha az derülne ki, hogy nem vagyunk egy véleményen abban, hogy az Egyház tanítását elfogadjuk, vagy sem. Számomra ugyanis ez nem képezheti vita tárgyát. Egyszer már leírtam , hogy mindenképp első sorban keresztény hallgatóság fülének szánom ezt a sorozatot. Meg...

Huh. Végre ehhez a témához is eljutottunk. Azt hiszem, alaposan kiveséztük az önátadás testi oldalát. Mégis, lenne még egy megjegyzésem még az előző részhez : a második tisztaság visszanyerése a szabad akarat visszanyeréséhez is fontos. Házasságot kötni csak szabad akaratú elhatározással szabad(na). Ha a döntési szabadságomat épp befolyásolja valami (pl. útban van a baba, vagy szexuálisan kötődöm az illetőhöz), akkor már nehéz szabad döntést hozni, és a legtöbb olyan döntést, amit nem szabad akaratunkból tettünk, meg szoktuk bánni, és fel szoktunk ellene lázadni. A szentségi házasság létrejöttének is az az egyik alapja, hogy szabad akarat birtokában döntsünk. (Pont emiatt később kimondható az, hogy a szentségi házasság nem jött létre, ha valamilyen olyan tényező játszik közre, mint amilyen a "nem szabadon döntöttem".) Most pedig következzék az, hogyan élhetjük meg a mindennapjainkban az önátadási vágyunkat. Milyen csatornákat tudunk neki találni? Milyen eszköz áll rendelke...

Mint már egyszer említettem, a tisztaság testi-lelki értelemben vett abszolút jó. Olyan dolog, amit Isten azért kér tőlünk mert szeret minket, és tudja, mi a legjobb nekünk. És mivel abszolút érték, ezért nem szűnik meg akkor sem annak lenni, ha mégis elveszítjük azt. Attól még az marad. (Nem függ attól, kitágítjuk-e a lelkiismeretünket, vagy hogy korrumpáljuk a tudatunkat.) Mint írtam, ugyan fizikálisan nem vissza nyerhető az érintetlenség (ami meg műtéti úton elérhető, az a megcsúfolása az egésznek), de lelki jó szempontjából mégis ismét a miénk lehet, ha készek vagyunk a jó elveket nem feladni és síkra szállni érte. A kegyelem ismét megkapható Istentől. És Ő kész adni áldását azoknak, akik az Ő útjain akarnak járni. Nagyon sok oka lehet annak, hogy egy pár eljut odáig, hogy a második tisztaság útját választja. Természetesen vannak olyan párok, akik fontosnak tartott elsődleges tisztaságukban elbuktak - mert óvatlanok voltak, vagy mert játszottak a tűzzel - és így a másodlagos ...