„Isten a fazekak és serpenyők között jár-kel.”

Nem is egy, de két bejegyzés is ide kívánkozik. Íme: Jézus mondta ... a mai evangéliumban: " Nem azt kérem  tőled, hogy vedd  el őket a  világból,  hanem hogy  óvd  meg őket  a  gonosztól." Ebből kiderül, a mi feladatunk nem az, hogy kivonuljunk a világból, elkülönült közösséget alkotva, hanem hogy a világban hirdessük Jézust. Az Egyház misszió (is). Mégis, ha meg is torpanunk, látván a világot, és megremegünk, hogy ez a világ szétszed bennünket, az Atya megvéd minket a gonosz cselszövésétől. A kereszténység nem klubdélután. A kereszténység küldetés - Istentől rajtam keresztül feléd. Sokat fejlődtél Volt annak idején egy haveri kör, ahová eljártam. Tagja volt egy lány, aki amellett, hogy novellákat írt, rajzolgatott is. De eme rajztudása igencsak gyerekcipőben járt. Büszkén mutogatta meg nekem és másoknak kreálmányait. Én mindig így dicsértem: Gratulálok, sokat fejlődtél! Ez az illető ilyenkor rendre bosszankodni kezdett. Megkérdez...

Anyaéletem egyik legnehezebben megszokható része, hogy tervezek valamit, és legtöbbször nem úgy alakul. Mert KÖZBEJÖN VALAMI. Példának okáért vegyük a következő jelenetet. Az ember lánya már indulna, a család apraját-nagyját felnyalábolta, s épp nyitná az ajtót, amikor megcsapja orrát az ismerős illat... vagy inkább szag... És az ember már tudja, nem ússza meg. Itt muszáj lesz vetkőztetni, mosdatni, pelenkázni, öltöztetni. És csak ennyit legjobb esetben. Persze már olyan gyakorlott vagyok, hogy ez csak + 5 percet vesz igénybe. No igen. De általában csőstül jön a baj... Valamelyik gyereknek, vagy az aktuális frissen pelenkázottnak, vagy a másiknak eszébe jut valami. Vagy nekem, hogy a mobilom otthon maradt. Vagy a változatosság kedvéért minden óvintézkedés ellenére a macska szökik ki... És még azt mondják az otthon lévő édesanyák élete egyhangú... :-) Szóval, ahhoz is hozzá kellett szoknom első lányom születése után, hogy szentmisére eljutni sem egy olyan dolog, ami biztonsággal kivite...