Páduai Szent Antal, egy szétszórt anya mentsége

Circo blogjában olvastam egy vidám befejezésű történetet egy maciról, aki csodálatosan került meg kis gazdája számára, aki nélküle nem lett volna meg. Igen, nagyon jónak érzem, hogy szülei az Urat is bevonták Maci keresésébe. Isten az egész életünket át akarja járni, és minden gondunkban velünk akar lenni, mert szeret minket. Nincs az az apró-cseprő dolgunk, amiben ne támogatna minket így vagy úgy, még ha pititánernek is érezzük ahhoz, hogy Istent zaklassuk vele.
Mélyen átérzem ezt a megtapasztalást. Lévén volt már benne részem.
Fiatal koromban nagyon szétszórt voltam. Rengeteg holmit hagytam el. Az új márkás órától kezdve - amit az iskola takarítónőjének kezén láttam viszont és aztán soha többet - ruhákon keresztül egész tornafelszerelésekig. Volt olyan, hogy elmentem kisiskolásként a portára megkeresni a tornacuccom, hátha a takarító nénik megtalálták. És az előzőleg elvesztett tornazsákomat - ami helyett volt a "mostani" - találtam meg! Édesanyámnak végeláthatatlan bosszúságot jelentett az én szétszórtságom. Bizony, nem egyszer az ő holmijai estek ennek áldozatul. Legutoljára az ő kölcsönadott dzsekije. Azóta nagyon igyekszem odafigyelni. Egyetlen utazás közben elvesztett baba szárad csak a lelkemen. Pedig a két eset között 8-9 év is van. Mi történt velem? Isten segedelmével felnőtt lettem, és megtanultam odafigyelni a holmijaimra. Már előtte is nagyon igyekeztem, de sajnos az elvesztett dzseki rontott a renomémon. Jelentem alássan, az esernyőm is megvan évek óta.
Ezen a könyvborítón látszik legjobban az a freskó,
amit leghosszabb ideig szívtam magamba.
Mai napig hatással van a rajzi világomra...
Nem azért dicsekszem, mintha ez az én érdemem lenne, mert a változást Istennek köszönhetem. Ő nevelget engem még most is, féltő gondossággal és szeretettel. Most legújabban abban segít, hogy jó anyává, jó nevelővé válhassak. Segít régi, rossz szokásaimon változtatni.
Kis kitérő...
Páduai Szent Antalnak van szentelve a templom, ahova jártam, amit anyám második otthonomként emlegetett mindig. De amíg el nem hagytam ezt a templomot, nem is tudtam védőszentjéről semmit. Csak azt, ferences volt. Nagy tanító. Meg amit még a freskók elárultak. Prédikáció a halaknak, hogy másik szerzetből lépett a ferencesek közé, és hogy csodákat vitt végbe. Hogy Isten embere volt.
Az érdeklődésemet akkor keltette fel, amikor a tévében először pillantottam meg azt a bizonyos filmet a Sugárzó Életek sorozatból.
Addig nem nyugodtam, míg a fentebb látható könyvben el nem olvastam az igaz történetét. Azóta is nagyon kedves szentem.
Nem sokkal később szoktam rá, hogy ha valamit nagyon nem találok, imádkozom a közbenjárásáért, hiszen ő az elveszett dolgok védőszentje. A legapróbb dolgokban is velünk van rajta keresztül Isten. És nekem idáig mindig segített. Meglett Cicuka nyuszija is, amit elveszítettünk az úton, s nem volt sok remény, hogy meglegyen. Ezért is tudom, mit jelentett Circonak a Maci megtalálása.
Íme a film, illetve DVD.
Itthon is megtalálható a polcunkon. :-)
Az első volt a sorozatból.
Az eltűnt pontgyűjtő kártyánk is makacsul nem lett meg. Imádkoztam többször is Szent Antalhoz, míg gondolkodtam, mi történhetett. Néha a gyerekeim kezébe kerül a pénztárcám, és akkor történik ilyesmi. Most is így volt. Férjem egyszer felemelte a szőnyeg szélét, hogy kiseperjen alatta is, és láss csodát, ott volt a kártya!
Az egyik legemlékezetesebb mégis az volt, amikor kölcsön adtam Cicukának a legjobb ecsetemet, ő pedig eltüntette. Képzelheted, kedves Olvasóm, mit éreztem. Pontosan azt, hogy most ez az égi büntetés régi szétszórtságomért. Most visszakapom azt, amit annak idején én tettem. Imádkoztam Szent Antalhoz. Mert ha bármilyen képet kell festenem, mindig azt az ecsetet használom. Értékes, mert jó volt, hasznos, kézzel kötötték. No de hosszú heteken keresztül nem lett meg. Épp elkönyveltem magamban, hogy már úgyse lesz meg, amikor eszembe jutott, bele kéne néznem a festékes dobozokba. Ott még nem néztem. És tényleg! Ott lapult a festékes gombok kettős sora között!
Páduai Szent Antal egyszer sem hagyott cserben.
Ilyenkor megköszönöm Istennek és neki a segítséget. És aztán, amikor a hálám úgy indít, templomlátogatáskor adakozom a Szent Antal perselybe. Így segítek a szegényeken, amiért rajtam is segítettek. :-)
Nos, ez az. Ez az a titok, ami miatt összeszedettebbnek tűnök. Mert ha összeszedettebb is vagyok, két gyerek mellett nehéz odafigyelni dolgokra, s megesik az, hogy valami elveszik. De ilyenkor siet segítségemre Isten szentjében. Ami a saját erőmet meghaladja, ott Isten érdemét kell sejteni!

Hála és dicsőség, Uram, Neked!

Megjegyzések

  1. Ez gyerekszokás, néha a felnőtt is szórakozott:))) A fiam elsős volt, és a szeme bepirosodott, a szemorvos kötőhártya-gyulladásra gyanakodott, és mivel én szemüveges vagyok, megnézte "jól" és neki is feírt egy leggyengébb szemüveget. Majd 2-3 nap múlva szemüveg nélkül jött haza z iskolából, elhagyta valahol. Megkértem, kérdezze meg takarítónőket, külön helyre gyűjtötték az elhagyott dolgokat. Természetesen elfelejtette megkérdezni, de két nap múlva hozott nagy büszkén egy szemüveget, ha már "úgy oda vagyok érte", de nem az övé volt, másnap vissza kellett vigye, alig értette meg, hogy nem viselheti:))) Aztán visszementünk a szemorvoshoz, azóta sincs szüksége szemüvegre. A legnagyobb probléma a házkulcs elhagyása volt, a nyakában hordta 6 éves korától, gyakran nyitott ajtó fogadott, mikor hazaérkeztem a munkából, de ezt is kamaszkorára kinőtte:))) Soha semmink sem tűnt el, Isten vigyáz a szórakozott gyerekekre és a szüleikre:)))

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm, Zsófi! Belőlem önthetnék a szétszórtság szobrát.. De látom, van segítség, megoldás. :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Elöljáróban - Párkapcsolat, szerelem, társkeresés - keresztényként

Hivatás- és méltóságtudatos öltözködés, smink 1. - Keresztény lányok, nők és a világi divat

Intimitás a keresztény kapcsolatban 6. - Eszközök a tisztaság megőrzéséhez