Küldetés: boldogabb család 2. avagy az akrobatika fárasztó, de megéri

Jelentem alásan, a FlyLady program 11. napjánál tartok, és bizony már túl vagyok az első nehéz fázison is.
Amikor az ember új készségeket vagy tudást sajátít el, akkor óhatatlanul széthullik minden darabjaira, míg össze nem áll újra, másképp, jobban. No, ez történt velem is, kb. a 7. nap környékén. A bejáratott szokásaim felborultak, és ennek következtében az időérzékem elveszett egy kis időre. A fáradtság és a hisztéria uralkodott el rajtam. És bár az kísértett, hogy legjobb lenne feladni, mert csak bonyodalmakat okoz az egész családban, azért nem adtam fel. Tudtam, ez egy holtpont, amin túl kell jutni. Utána valóban jobb lett. Éreztem, a problémáim zöme abból fakad, hogy a lényegi részére nem sikerült még rátapintani.
Mint minden olyan dolog, ami nem az ember saját belső igényéből fakad, hanem akarati úton határozza el rá magát, akrobatikus mutatvány elsajátításához hasonlít, míg belsővé válik. Nagy erőbefektetést igényel, hogy az ember mosolyogva megcsinálja. De ez nem jelenti azt, hogy ez erőszak lenne önmagunkon, s erre ne lenne szükség a házasságban. Pont ezek azok az áldozatok, amiktől fontosabb lesz számunkra a másik. Ez edzi a lelket határtalan szeretetre. Azért léteznek olyan dolgok is, amik valójában csak magunk vállalta rossz mártíromságok, és senkinek sincs rá szüksége, mi mégis tesszük, és veszekedünk a személyekkel, akikért állítólag tesszük. Az ilyeneket fel kell ismerni és lehetőleg elhagyni. "Irgalmasságot akarok és nem áldozatot." Nem jó, ha magunkat áldozatnak tekintjük. Ilyen pl. a következő megtörtént dolog is. Egy házasságban a férfi a zsömle alját, míg felesége a tetejét szerette, az volt számukra a csemege. A feleség minden reggel félbevágta a zsömlét, és a férjének nyújtotta a tetejét, hogy kedveskedjen neki. Maga mindig a nem annyira kedvelt alsó részt kebelezte be, annak biztos tudatában, férje értékeli mindennapos apró áldozatát. A férfi közben mindvégig meg volt sértődve, hogy napról napra önzően magának tartja meg felesége a legjobb falatokat... Így ment ez hosszú időn keresztül, talán egy évtizedig is, míg egyszer hatalmas vita nem kerekedett belőle, s akkor kiderült az igazság. Nos, hogy aztán mi történt velük, nem tudni. Remélhetőleg ezek után már megbékéltek, és úgy felezték a zsömlét, ahogy mindkettejüknek megfelelt, és jót nevettek az egészen...
Isten megáldja a jó vállalkozásokat, és segít urrá lennünk elkeseredésünkön, amikor látszólag semmi nem jön össze, és pont azt bántjuk, akiért elkezdtük tenni a jót. Nekem is Ő a segítségem. :-)
Nos, azóta is csillog a mosogató, és soha nem hagyok másnapra mosatlan edényt (legalábbis nem sokat), ami megelégedéssel tölt el. A lakáson a 2 perces projecteknek köszönhetően határozottan a rendezettség kezd uralkodni. Hihetetlenül megnyugtató, hogy soha nem kell aggódnom, hogy jön valaki, s még mindig ingben és glóriában kapkodok...
És persze, bizony annak is feltűnt, akiért csinálom mindezt. Kaptam egy hatalmas megerősítő bókot Bikfictől. Hogy mit mondott, azt nem árulom el. Ez legyen az én kis titkom . ^_~

Megjegyzések

  1. Ezt a programot talán fél éve én is megtaláltam a neten. Nagyon tetszett. Köszönöm, hogy újra eszembe juttattad! Anyával nekiugrunk nemsoká. :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Elöljáróban - Párkapcsolat, szerelem, társkeresés - keresztényként

Hivatás- és méltóságtudatos öltözködés, smink 1. - Keresztény lányok, nők és a világi divat

Intimitás a keresztény kapcsolatban 6. - Eszközök a tisztaság megőrzéséhez