Minden házi tündérnek van (házi készítésű) szárnya

Mostanság azért nem blogolok, mert nincs rá időm. Először Huncutkát, most meg Cicukát ápolom vissza az egészségbe. Vírusos torokgyuszi. Ami lenni szokott neki általában. Viszont most nem köhög, nem náthás, "csak" lázas-hőemelkedéses.
Ami azt illeti, mindig nagyon törekedtem rá, hogy amit megígértem a lányoknak, azt betartsam. Így aztán igen érdekes helyzetbe kerültem, amikor édesanyám úgy hozta haza magától, hogy a nyakamba akasztott egy ígéretet. A játszótéren egy kislány lepkeszárnyakkal röppent egyik játékról a másikra. Az édesanyja vette neki. Cicukának nagyon megtetszett és azt mondta a Nagyinak: "Én is ilyet akarok." Ez mostanság elég nagy szavajárása... Mire a Nagyi azt mondta neki: "Majd Anya készít neked."
Nem mintha nem tudta volna édesanyám, hogy képes vagyok ilyesmit megtenni, különben nem mondta volna gyermekemnek a fönti mondatot. Ám kettéállt a szemem, amikor meghallottam, hogy bizony most nekem remekelnem kell... Mert a bolti szárnyak mind csilivilik... Meg aztán miből készítem el? Milyen anyagom van itthon?
Hát, ha a férjed szokott villanyt szerelni, nyert ügyed van. Mert volt itthon vezeték. Az meg nagyon jó fémváznak. Jól hajlítható, és még színes - esetünkben égszínkék - borítása segít, hogy a gyerek ne sértde meg magát vele.
Tegnap előtt délelőtt Cicuka ki sem kelhetett az ágyból, mert lázas volt. Akkor fogtam neki az ígéret betartásának, miután megkért, csináljam meg végre... Én meg előkerestem Bikfic holmijai közül a huzalokat, és kikerestem egy alkalmasat - persze kaptam tőle erre felhatalmazást. :-) Abból hajtogattam meg a lepke szárnyának vázát. Már úgy is elég jól nézett ki, Cicukám rögtön kézbe kapta, forgatgatta. Tetszett neki.
Később azon gondolkoztam, miből lesz a színes szárny. Volt nekem némi selyempapírom, amiből született már papírsárkány, ám ehhez nem éreztem megfelőnek, hiszen pár pillanat, míg kiszakad... A bolti szárnyak harisnyaanyaggal vannak bevonva... De nekem van egyáltalán nem fekete harisnyám? Körülnéztem a szekrényben. Találtam két pár halványszürke harisnyazoknit... Háááááááááát, ez sem a legideálisabb szín egy gyerek lepkeszárnyának... Ám ötletben aznap nem volt hiányom. Bizony, hasznos volt a húsvéti tojásfestéket megtartani. Készítettem egy adag piros levet, abba áztattam a harisnyákat. Aztán 10 perc után gyengéden kiöblítettem őket. Halvány lila lett belőle... :-))) Győzelem! Az már jó lesz. Hagytam megszáradni, aztán ráfeszítettem a vázra. Némileg megöltöttem, hogy a helyén maradjon. Már majdnem kész volt.
Ami igazán csodálatos volt, az az, hogy minél előrébb haladt a tündérszárny a kész felé, olyan ütemben javult az én kis tündérkém állapota. Mire elkészült, addigra lement a láza... :-)))
A végén már csak két darab lila selyemszalagot varrtam fel, hogy fel lehessen kötni. (Jobbak talán gumiszalagot használnak, ám az nálam nem lelhető fel.)
És ta-dam! Kész is volt a kis Cicuka Pillangó! Meg a nagy öröm.
És így sikerült beteljesíteni egy olyan ígéretet is, amit nem én tettem. :-)

Megjegyzések

  1. Nagyon szép kis tündér! Olyan melengető érzés látni, milyen csodákra képes az anyai szeretet. Szárnyakat ad...

    VálaszTörlés
  2. :-) Köszönöm!
    Sajnos, ez is, mint minden ilyen, kétélű. Bizony igyekeznem kell majd később nem megfojtanom a szeretetemmel. :-)
    Nagyon jó viszont a gyerekeimnek "művészkedni" ezt-azt. Felüdül tőle a lelkem.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Elöljáróban - Párkapcsolat, szerelem, társkeresés - keresztényként

Hivatás- és méltóságtudatos öltözködés, smink 1. - Keresztény lányok, nők és a világi divat

Megismerkedni egy másik személyiséggel 2.