Zenemű különböző zajokra és hangokra komponálva

A karmester beint. Kezdődik a hangverseny!
Nyitásnak fojtott, ablaküvegen keresztül hallatszó autómotor zaj, fékcsikorgás, egy-egy troli jellegzetes "szuszogása", ritkás visszatérő motívumként hangos szóváltás...
Most halkul az nyitány témája, ám alaphangnak megmarad. Halk nyalakodás hallatszik - macskamosakodás. Bumm - zsupsz, ahogy a magasból egy test esik az asztallapra, és aztán onnan is tovaugrik, halk üvegkoccanás kíséretében. Szünet.
Most következik a sírás. Kitörő, erőteljes szóló. Egy gyermek magas, éles sírása. Fortissimo. Közben kivehető ének: az Anya szó ismétlődése szövegként... Crescendo, majd decrescendo. Lassan pianissimoba fordul, szipogássá, miközben másik szólamként szopránban megszólal egy ismert Sillye Jenő dal, Nincsen most már semmi baj... A dal is elenyészik, sírás megszűnik, cuppogó csókhangok kísérik az alapot. Szünet.
Hírtelen nagyot lendül a karmester keze, boruló fakockák hangja. Aztán visszatérésként ritmikusan ismétlődő guruló fa zörgése. Újabb szólista. Halk, nyűgös nyöszörgés úszik be. Először csak piano. Ám egyre erősödik. Szünetek szabdalják, később már azok se, ahogy egyre hangosodik a katarzisig, az erős babasírásig. Csúszó léptek zaja alig hallhatóan. - Na gyere, csipetkém! - szólal meg ismét a szoprán énekhang. A babasírást babahüppögés váltja fel. Ám ekkor kórussá válik szét a téma kibontása. Újabb gyereksírás szólam tarkítja a zeneművet. Lassan, sikeresen elcsitul mindegyik. Szünet.
Váltás. Vízcsobogás, halk rotyogás és lángsziszegés, fedő zörgése a szökő gőz és illatok felől. Dobpergés - egy kés dobogó hangja egy deszkán. Távoli fakockahangok... Gügyögés, gyerekdúdolgatás. Időnként visszatérő pianissimo színek az új tételben.
Ebből hirtelen válik ki egy felcsendülő új gyerekszóló, visszhangos hisztisikoltás, koloratúr szoprán. Csend. Majd újból, s cifrázza. Aztán hirtelen hangos, haragos, visszhangos alt szóló. Panaszkodás a gyermekre - ajtó mögül szűrődő módon előadva. Az énekesnő élethűen alakítja a szomszéd anyukát. Egy másik, még altabb női hang. Anya inti a lányát... Áriák párbaja, crescendok, ismét koloratúr kivitel és sikoltozás... A téma felismerhető: "figyelj rám hiszti", idegesség, veszekedés, csúnya szavak... Több generációs problémát boncol a darab. Egy fortissimo ajtócsapódás mindennek véget vet. Szünet. Végre.
Patt. Patt. Patt. Idegszálak pattanásának zaja. Ütemes dobolás, szívverés, halántékon lüktető vérerek válasza. Belső hang szólal meg: - Istenem, adj nekem türelmet és szeretet, hogy elviseljem ezt! - újabb és újabb ismétlés. Patt. Patt. Patt. Nyávogás. Kaparászás, széthulló kavicsok. Az alomtálca dinamikus hangjai. Patt. Patt. Patt.  Ismét a kisgyermek és a baba kettőse, szobából hallatszó sírás-kórus. Visszatér da capo a második tétel, a gyerekek megnyugtatásával.
A karmester leinti a zenekart és meghajol.
Ugye kedves hallgatóság, van, ami ismerős volt ebben a zeneműben?

Istenem, adj nekem sok-sok türelmet és szeretetet, hogy azzal forduljak a körülöttem élőkhöz az idegbaj határán is! Amen.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mércékről, szerelemről és szeretetről 2. - A szerelem természetrajza

Megismerkedni egy másik személyiséggel 2.

Önkielégítésről keresztény lányoknak 3. - Fegyvertár a küzdelemhez